Vallásos média – Csináld magad!
Odakint, a tengerentúlon megszámlálhatatlanok azok a nyomtatott és online sajtótermékek, rádiócsatornák és televízióműsorok, amelyek valamilyen felekezethez, szellemi irányzathoz tartoznak. Ám a helyzet, úgy tűnik, megváltozik.
Nem árulok el nagy titkot, hogy innen nézve az Egyesült Államok néha olyannak tűnik, mintha egy másik bolygó lenne, speciális adottságokkal, önálló társadalmi konvenciókkal és sok szempontból sajátos kereszténységgel is. Odakint, a tengerentúlon megszámlálhatatlanok azok a nyomtatott és online sajtótermékek, rádiócsatornák és televízióműsorok, amelyek valamilyen felekezethez, szellemi irányzathoz tartoznak. Ám a helyzet, úgy tűnik, megváltozik.
A megszokott trend: keresztény ember keresztény főiskolára megy tanulni, keresztény könyvesboltban vásárol, keresztény zenét hallgat, és keresztény tévét néz. Ez a fajta „befelé koncentrálás” azonban kezd a múlt ködébe veszni. Egyrészt, a kereszténynek kikiáltott termékek egyre inkább a világi piac részévé válnak: ehhez nem is kell feltétlenül Amerikára gondolnunk, elég, ha a hazánkban is népszerű Viskót vagy akár Böjte Csaba műveit említjük, melyek a bestseller listákra is felkerültek. Másrészt a fiatal generáció az internet térhódításával kezd elszakadni a kifejezetten keresztény forrásoktól, és úgy dönt, hogy saját maga gereblyézi össze a számára fontos információt.
Legyen bár fájó pont vagy sem, nem kell meglepődnünk azon, hogy a keresztények nem ragaszkodnak saját médiatermékeik kizárólagos fogyasztásához. Az egyik kérdés persze az, hova vezethet, ha a keresztények idejük nagy részében már nem keresztény zenét hallgatnak, nem keresztény lapot vagy könyvet olvasnak? És milyen hatással lehet ez a keresztény médiatermékeket létrehozó és fenntartó egyházakra, szervezetekre?
Egyértelmű, hogy a helyzet komoly kihívás elé állíthatja őket. Ha már a keresztények is csökkenő lelkesedéssel fordulnak saját termékeik felé, az többféle forgatókönyvhöz vezethet. Az egyik lehetőség, hogy az egyház ráerősít egyfajta belső propagandára, miszerint egy hívő embernek káros az, ha világi könyveket olvas, világi zenét hallgat, mert az eltávolítja Istentől. Ez a retorika a figyelmeztetésen túl egyfajta bűntudatkeltésre építve arra ösztönöz, hogy a keresztény a saját belső világát zárja el a külvilágtól, vagyis „a belső piacok termékeit fogyassza”, a lelki tartalmat ezekből merítse. Tapasztalatból mondom: hosszú távon a bűntudatkeltés keményen megbosszulja magát, és végül több problémát okoz, mint amennyit megold. Ugyancsak lehetőség, hogy a keresztények olyan médiatartalmakat állítanak elő, amelyekben bár megjelenik a keresztény értékrend, de hangvételükben, kialakításukban és tartalmukban nem feltétlenül a keresztény nézőket, hallgatókat vagy olvasókat célozzák meg. Ez persze roppant nehéz, hiszen könnyű két szék között a földre esni. Egyfelől elvárás a profi színvonal, hiszen az emberek ehhez vannak szokva: minőséget produkálni pedig önmagában komoly kihívás! Másfelől arra is koncentrálni kell, hogy mindebben ne oldódjon fel a keresztény üzenet, hanem olyan értékek mentén jusson el a célközönséghez, melyek által az könnyen azonosulni tud vele.
És akkor hadd legyen ez most a reklám helye: pontosan ilyesmire teszünk kísérletet június 24–29. között Inárcson, ahol médiatábort szervezünk. A tábor célja az, hogy öt médiaterület – újságírás, webszerkesztés, fotózás, filmezés és rádiózás – alapfogásait elsajátítsuk, és profi keresztény tanárok segítségével olyan dolgot tegyünk le az asztalra, ami világi mércével mérve is vállalható. Természetesen mindez sokkal többet követel, mint amit egy néhány napos tábor nyújtani képes. A szemléletváltáshoz, egy új kezdet elindításához azonban elég kiindulópontot jelenthet.
Ha szeretnél jelentkezni, erre van lehetőség! Örömmel várunk mindenkit a Kelet-Európa Missziónál.
Sytka
Kapcsolodó cikkek:
Keresztény bloggerek és újságírók találkozója
Az élet műalkotás – Interjú Philip Yancey-vel
Tweet