Vízipipáról – szülőknek
Miközben világszerte korlátozzák a nyilvános helyeken a dohányzást, addig egyre népszerűbb a vízipipa a fiatalok körében. A minap egy születésnapi buliban lettem figyelmes rá, ahol a többség elsős gimnazista volt. Bevallom, meglepődtem.
A vízipipát már évszázadok óta használják bizonyos kultúrákban, például a törökök és az arabok, bár eredetileg Indiából származik. A 16. században került Európába a Török Birodalmon keresztül, ahol egy időben státuszszimbólummá is vált, sőt, a szultánnal pipázni a legnagyobb kitüntetésnek számított. Mai népszerűségét az ízesített dohányoknak is köszönheti, hiszen eper, banán, menta vagy akár a csokoládé ízét is a szánkban érezhetjük, ha beleszívunk. Sokan mégis ódzkodnak a vízipipától, mert a hasissal vagy más drogokkal kapcsolják össze. Valóban előfordul, hogy nemcsak ártalmatlan füvek képezik a sisát ( a vízipipában használt fű).
– Mi úgy szoktuk, hogy kimegyünk egy rétre vagy tizenöten, elővesszük a vízipipát, és beszélgetünk, miközben szívunk – meséli a tizenhat éves Kitti.
– Szerintem is ez a legjobb benne, hogy együtt vagy a többiekkel – fűzi hozzá Hajnal (15). – Vízipipázni egyedül nem tudsz. De én azt is szeretem, hogy nem lesz büdös a szám, sőt olyan jóízű utána. Meg teljesen veszélytelen, hiszen csak vizet fújsz ki.
Valóban teljesen veszélytelen lenne?
– Arra gondoltam, hogy a fiamnak vízipipát veszek a tizenkettedik szülinapjára – mondja Márti(38),– már a barátjának is van.
A vízipipázással kapcsolatos leggyakoribb tévhit az, hogy a vízipipázás egyáltalán nem vagy sokkal kevésbé veszélyes, mint a cigarettázás. Sokan úgy tudják, hogy a vízipipában lévő folyadék kiszűri az ártalmas anyagokat, lehűti a füstöt, és az így megszűrt hideg füst teljesen ártalmatlan.
Egy vízipipázás során belélegzett füstben kb. 50-szer több a rákkeltő aromás vegyületek mennyisége, mint amennyit egyetlen cigaretta füstjével szív magába a dohányos. Egy indiai felmérés szerint 25 hörgőrákos beteg közül 22 vízipipázott.
Tévhit az is, hogy a vízipipában lévő víz kiszűri a nikotint. A vízipipázáshoz leggyakrabban használt dohányok nikotintartalma (2-4%) általában magasabb volt, mint a cigaretták nikotintartalma (1-3%). Mérések bizonyítják, hogy egyetlen 45 perces vízipipázás hatására a vér nikotintartalma a hatvanszorosára nő, a nikotin bomlásterméke is ugyanilyen nagy mennyiségben mutatható ki a vérben a vízipipázás után. A nyálban a nikotintartalom a 600-szorosára, a bomlástermékéé pedig mintegy 300-szorosára emelkedik egyetlen vízipipázás során.
A vízipipa részei: gövde- a teste, egy üveg félig töltve vízzel, marpuç- egy hosszú cső, ami az üveget köti össze a füstölővel, ağizlık- egy hajlékony cső, amivel lehet szívni a dohányt, lüle- egy kicsi bögre alakú tál, amibe a dohányt kell tenni. Ezek a legalapabb részei. Az idő folyásával a pipák művészi alkotásokká váltak. Az üvegeknek különböző lett az alakjuk, a színük. A hosszú csövet különböző díszítésekkel látták el, és gyakran tulajdonosának a kezdőbetűi is megtalálhatóak rajta.
– Én a tizenhetedik szülinapomra kaptam a vízipipámat. Valójában én vettem, csak féltem, hogy a szüleim kidobnak vele együtt. (Akkoriban 8 vagy 9 ezer volt.) Nagyon menő voltam, amikor a kocsmában mindenki az én vízipipámat szívta. Jól megtanultam, hogy kell tisztán tartani, megtölteni. Aztán egyszer csak elrepedt a kerámia része. Igaz, megragasztottam celluxszal, de már nem az igazi. Mostanában már nem használom, legjobb lenne megszabadulni tőle – véli Bianka (20).
Ha valaki havonta egyszer vízipipázik, nem valószínű, hogy nikotinfüggő lesz. Ugyanakkor vizsgálatok során kiderült, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül nyolcszor többen válnak dohányossá, mint azok, akik sohasem próbálkoztak vele.
Csak egy kis ártalmatlan füst?
A füstök egyik legjellegzetesebb összetevője a szénmonoxid. Minél tökéletlenebb az égési folyamat, annál több szénmonoxid keletkezik. A belélegzett szénmonoxid visszafordíthatatlanul kötődik a vérben lévő hemoglobinhoz, amely így nem tud többé oxigént szállítani a sejtekhez. Szűkülnek az erek, romlik a sejtek és szövetek vérellátása, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. A szénmonoxid az egyik fő oka a dohányosoknál kialakuló szív- és érrendszeri betegségeknek: magas vérnyomás, szívinfarktus, súlyos érszűkületek. A vízipipázás során izzó szén biztosítja a dohánykeverék felmelegítéséhez szükséges hőt. A szénmonoxid forrásaként tehát a dohány mellett az izzó szén, valamint a dohányhoz kevert szerves adalékok – melasz, gyümölcsök, ízesítő szerek – egyaránt fontos szerepet játszanak. A vízipipa belélegzett füstjében akár háromszor annyi szénmonoxid is lehet, mint a cigarettafüstben.
A közösségi szertartás, a közös eszközök (ugyanaz a vízipipa, közös csutorák) használatával előfordulhat, hogy valamilyen fertőzést kapunk. Több országban akár tuberkulózist is lehet így beszerezni. A vízipipázáskor nem mindig tudjuk, hogy minek a füstjét vagy gőzét szívjuk el. Előfordulhat, hogy kábító hatású szert raknak a dohányra vagy a folyadékba, amelyeket belélegezve pillanatok alatt felszívódnak, és súlyos mérgezésekhez vezethetnek.
Ha mégis vízipipázásra adnád a fejedet, néhány szabály: Nem szabad túl gyorsan szívni, mert megfájdul a fejed! Jól szellőző helyen kell használni a carbon-monoxid miatt. Soha ne gyújtsd meg a cigidet a szénnel, mert ez udvariatlanságnak számít! Mindig tartsd a pipát a földön, soha ne tedd olyan helyre, ahonnan leeshet! Ne add a következő ember kezébe a csövet, hanem csak fektesd le a földre, és a következő ember majd elveszi, amikor szeretné. Ne rontsd el a relaxációt azzal, hogy hangos vagy! Ha hangosabb vagy, mint a buborékok, akkor másokat már zavarhatsz.
Források:
http://www.wittistanbul.com/magazine/nargile-or-turkish-water-pipe-500-years-of-smoking-tradition/
http://en.wikipedia.org/wiki/Hookah
http://tudobeteg.hu/kiemelt-temak/dohanyzas/38/856-vizipipazas-tenyek-es-tevhitek
Kisgyörgy Eszter és Konkoly Edit
Tweet