Mire jó az akác?

Locust-Bloom 
Annak idején az akác valóságos megváltást jelentett a török utáni puszta magyar tájnak. A futóhomok megkötését, az alföldi kerek erdők hűsét, a tanyavilág állandó kísérőjét, temetőink árnyát és fejfáit éppen az akácinváziónak köszönhetjük.

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a pillangósvirágúak családjának bükkönyformák alcsaládjába tartozó lombhullató cserje, illetve nagy termetű fa (12–20 m, ritkán 25–35 m). Meglehetősen gyorsan nő, hosszú életű, 200-250 évig is elélő fa, bár nálunk az akácosok többségének vágásfordulója kb. 30 év. Meleg- és fényigényes, fagyérzékeny, szárazságtűrő. A gyökerein élő nitrogénkötő baktériumokkal képes megkötni a levegőből a létfontosságú nitrogént, javítva ezzel a talaj tápanyagszintjét.

unas 661391 altpic 4

Törzse térgörbe, állományban jól föltisztul; több faj hajtásai tüskések, és sokuk hajtásán találhatók ragadós szőrök. Összetett levelei 7-21 tojásdad levélkéből állnak. Veszelszki szerint: “A levelét az ökör, kecske édesdeden megeszi.” A Robinia-fajok lepkék hernyóinak tápláléknövényeként is szolgálnak. Pillangós fehér virágai levélhónalji fürtökben csüngenek, lombfakadás után, május második felében virágzik, termése vörösesbarna hüvely, októberben érik be. Mérgező magjai vese alakúak.

A hüvely télen, illetve tavasszal nyílik föl. A talajra hulló magok évtizedekig lépesek a csírázásra. Az akác elviseli a mostoha körülményeket.

“Bűvölten állt az utca. Egy sovány
Akác részegen szítta be a drága
Napfényt, és zöld kontyában tétován
Rezdült meg csüggeteg és halovány
Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.”
Tóth Árpád:  Körúti hajnal – részlet

Fája nehéz, tartós keményfa, melynek tartóssági adatai a következők:

  • szabadban, talajjal érintkezve 40 – 60 év;
  • szabadban talajjal nem érintkezve 80 – 100 év;
  • épületben száraz helyen és víz alatt is 500 évnél több.

Vegyszeres kezelés nélküli is kiemelkedően tartós, ezért különösen környezetbarát anyagnak tekinthető. Kopásállósága egyedülálló az európai fafajok között, ezért épületfának, szerszámfának is régóta használják, valamint vezetékoszlopoknak, talpfáknak, kerítés deszkának, szőlő- és virágkarónak kiválóak, és újabban a játszóterek fa játékai is ebből készülnek. A gőzzel lágyított fa jól hajlítható bútorépítés céljára. Emellett tűzifának is kiváló. Az éppen kitermelt akácfa mindössze 35-45% nettó nedvességet tartalmaz, ezért frissen is jól ég, de egyévi tárolás után egészen kiváló tüzelőanyag. Az akác fűrészpora viszont bőrrel érintkezve allergiát válthat ki.

méhésssz wm

Kérge hálózatosan repedezett, vastag, szürkésbarna, számos hatóanyagot tartalmaz, ezért gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszerek alapanyaga, de ügyelni kell arra, hogy lovak ne rágcsálhassák a kérget, mert számukra mérgezők fehérjéi, a robint és a fuzin.

Május–júniusban az alföldi pusztaság akácerdőit nektárban gazdag fehér virágáradat borítja.

„Méhecskék dongnak, zsongnak a sugárszőtte levegőben; repülnek azután a bódító, édes illat után.”
Ady Endre

Egy hektár akácerdő évi fahozamát még további – feleannyi – értékkel növelheti a mézhozama, egy fa 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha exportképes méz terméssel. A virág maga is gyerekkorunk finom csemegéje volt, a szirmoktól lepucolt rész ehető, vagy csak kiszívogattuk az édességét. De az egész virág ehető.

palacsinta-akac-pekmez 1597

Kiváló csemege, ha sűrű palacsintatésztába mártják az egész fürtöt, majd kisütik. Tea is készíthető belőle. Szívesen teszik teakevetékhez, mert azok ízét javítja. Akácvíznek citrommal, citromfűvel vegyítve nagyon üdítő, mézes íze van.

A gyógyászatban is használják, a virág flavonoid felhalmozó, a robinin nevű flavonol tartalma fontos, kevés illóolajat is tartalmaz. A frissen kinyílt virágokat szárítják, főzete köhögéscsillapító, gyomorsav-túltengésben is segít.

homokiszarvasgombaÉs egy érdekesség: A fehér akáchoz tartozik, hogy a homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides) kizárólag a fehér akáccal lép szimbiotikus kapcsolatba, így ez a finom eledel igen gyakori gombája az alföldi homoktalajos elegyes akácosoknak. Gyakran a felszínre bukkan, ezért kalapos-gombászok, járókelők is észreveszik, ellentétben a gombászkutyákkal, amelyeknek egy része nem találja. A hagyományos szarvasgomba-piacok amúgy ódzkodnak a terfezia (homoki trifla) fajoktól, így igazi kereskedésnek nem alanya, külföldi piacokon szinte lehetetlen eladni ismeretlensége és egyedi íz-világa miatt. A fiatal gomba jóízű, az idős példányokat kerüljük. A magában fogyasztva talán túl émelyítő, erőteljes íze a konyhai alkalmazás során a többi szarvasgombától eltérő fölhasználást tesz indokolttá. Megfelelő marketinggel azonban különlegességéből erényt lehetne kovácsolni. Az ehető gombák közül a szarvasgombák lenyűgöző illatukkal és különleges ízükkel messze kimagaslanak. Ennek köszönhetően már a bibliai időkben is a lakomák kiemelkedő fogásának számítottak.

Nem szeretnék adós maradni a rózsás akáccal, ezért vele is találkozunk a jövőhéten.

Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép

Kategória: To'Piro blog | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.