A sásliliom (Hemerocallis) mintegy tizenöt fajt számláló nemzetség. Bár nevükben szerepel a „liliom” szó, nem tartoznak a liliomvirágúak rendjébe.
Sásszerű lombjáról kapta a nevét. Ágas virágú, erőteljesen növekedő, hosszú életű növény.
A legtöbb faj Kelet-Ázsiából (Kínából, illetve Japánból) származik, onnan vitték Angliába, majd Észak-Amerikába. A sárga sásliliom nálunk, a délnyugat-dunántúli lápréteken is honos, májusban nyíló, védett vadvirág.
Sásliliom mint dísznövény
Dísznövényként termesztett fajai szerte a világon kivadultak – a lángszínű (avagy vöröslő, rezes) sásliliom Magyarországon is sok helyütt fölbukkan. Az egyik leginkább sokat tűrő, virágzó évelőnk, ennek köszönhetően még utcafrontokra is kiültetik, mert kibírja az állandó megpróbáltatást.
Keskeny, sásszerű, 60-70 cm-es levelei már márciusban kihajtanak, világos vagy közép-zöldek. A hideg nem károsítja, de ősszel sárgára színeződnek. Tőkocsányon megjelenő, csillag alakú, liliomszerű virágai többnyire júniustól augusztusig nyílnak; mindegyik virág csak egy napig. Egy virágszáron 6-12 virág is nyílhat, ágakban. Többnyire téglavörös színűek, esetleg világosabb sárga árnyalatúak, szimplák vagy teltek is lehetnek.
Nem illatosak. Viszont ’Burning Daylight’ amerikai fajta virága illatos, ezt még az 1950-es évek végén nemesítették. Bokros növekedésű és életerős fajta. Mindegyik sásliliom állandóan új bimbókat hoz, így a virágzása hetekig tart. Rizómás, húsosan koloncos gyökerében vizet tárol, ezért jól tűri a szárazabb időszakokat is. A jó szerkezetű, humuszos, sok tápanyagot tartalmazó talajban kúszó rizómáival gyorsan terjed.
A napos, illetve félárnyékos helyeket szereti. A talaj típusára nem különösebben érzékeny. Kevés gondozást igényel, mindössze az elvirágzott szárakat és később az őszi lombot kell róla eltávolítani. Tőosztással könnyen szaporítható. Ültethető évelőágyásokba, örökzöld dísznövények elé, kerti tavak partjára, cserje és facsoportok alá. Gyepek közepére színfoltnak is kiváló, évelőágyásokba a hátsó sorokban ideális magassága miatt.
Sásliliom nemesítve
Amerikában különösen kedvelt, számos változatot nemesítettek belőle, van aranysárga virágú, hullámos szegélyű, halvány rózsaszínű citromsárgás középpel, élénk vajszínű, bézsrózsaszín virágú, aminek közepét bordós gyűrű díszíti, sötét, cseresznyés-piros virágú, sötét mahagóni színű, amelynek sötét lepellevelei a toroknál élénksárga színre váltanak. Mintha a Jóisten teremtő kedve nyilatkoznék meg ebben a bőséges változatosságban, és fölidéződik az ókori latin bölcsesség is: varietas delectat, a változatosság gyönyörködtet.
Sáslilom a gasztrononómiában
Ám a sásliliom nemcsak dísznövény, hanem valamennyi faj virága, illetve bimbója ehető is. Kínában évszázadok óta fogyasztják; kínai neve magyarul sárga virágzöldséget jelent. Enyhén édes, lágy zöldség ízét a spárgához és a dinnyéhez is hasonlítják.
A leggyakrabban gyömbéres-zöldséges csirkecsíkokhoz adják. A virága tölthető, akár a töké. Édeskés szirmait salátákba, desszertekhez ajánlják, illetve 5–8 cm hosszú hajtásait tavasszal spárga helyett fogyasztják. Bimbóját kevés olajban párolva, sóval, borssal fűszerezve, sültek mellé különleges köretnek tálalhatjuk. Remélem, kedvük támadt a legközelebbi ebédet ilyen meglepetéssel tálalni szeretteiknek.
Képek forrása: 1.kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép
