Karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali dekoráció. Nálunk is él a szokás, hogy ilyenkor a bejárat fölé is kell egy csokor fagyöngy, amely védelmez és szerencsét hoz.
Bálint gazda szerint sokan ismerik és kedvelik ezt a vonzó külsejű örökzöld levelű és fehér bogyójú növényt, amely az utóbbi évtizedekben rohamosan telepedett meg a körülöttünk élő fákon.
A Fagyöngy, a Viscum album minden fafajon képes tanyát verni, de különösen a puha szövetűeket kedveli, mint a fűz, nyár, hárs, akác, juhar, kőris, fenyő. A tölgyfákat szinte soha sem támadja meg.
Gyors terjedését az enyhe teleknek és a levegő szennyezettségének tulajdonították, ez azonban tévesnek bizonyult, és sokkal valószínűbb, hogy a jelenség közvetett: a levegő szennyezettsége következtében legyöngült fák válnak a fagyöngy gazdanövényeivé! A fehér fagyöngy a szantálfafélék (Santalaceae) családjába tartozó, Magyarországon is jól ismert és egész Európában elterjedt félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokat képez. Kora elérheti a 70 évet.
Folytassuk az ismerkedést néhány, fagyöngyhöz fűződő hiedelemmel.
- A görög mitológiában Hermész, az istenek hírnöke, a pásztorok, utazók, kereskedők istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője egy fagyöngy ágával nyitotta meg Hádész, az alvilág bezárt kapuját .
- A druidák rituális alkalmakkor arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt, a bogyók húsát fehér kelmében fogták föl, és varázslatokra használták. Azt hitték, hogy a fagyöngyből készített ital a meddő állatokat termékenységre készteti, és hogy minden méreg ellenszere. De óvatosnak kellett lenniük, mert ha a nemes anyag a földre csöppent, akkor elvesztette varázserejét. A kelta újév ötödik napján gyűjtötték, januárban.
- A germán harcosokat sebezhetetlenné tette, az újszülötteket pedig megvédte a gyermekeket kicserélő boszorkáktól a bölcső fölé akasztott fagyöngy.
- Ha a fiatal lány Szent Ivánkor a párnája alá tett egy fagyöngy ágat, megálmodta, ki lesz a férje.
- Az angolszász hagyományok szerint a fagyöngy alatt összetalálkozó embereknek meg kell csókolniuk egymást. Ez a megbocsájtás és szeretet gesztusa, mely egy skandináv legenda nyomán született. Az északi mitológiában Hader, a tél istene egy fagyöngy vesszővel ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ez Frigga istennőnek, a házasság és az anyaság őrzőjének tudomására jutott, szeretett fia fölélesztéséért könnyeket hullatott, és a könnycseppek a fagyöngy fehér bogyóivá változtak. Örömében mindenkit megcsókolt, aki a fa alatt elhaladt. Ebből származik az a régi szokás is, hogy a jegyespár az első csókot egy magasra függesztett fagyöngy csokor alatt válthatta.
- A római Plinius azt tanította, hogy a fagyöngy védelmet nyújt a gonosz szellemek és a villámcsapás ellen, sőt az ecet és a tojás mellett a tűz eloltására is alkalmas. A pogány népeknél az volt a hiedelem, hogy a fagyöngy misztikus hatásának a boszorkányok se tudtak ellent állni: elűzte, a szó szoros értelmében lépre csalta őket.
- A finnek a karácsonyfa megjelenése előtt más örökzöld ágat, úgynevezett termőágat vagy életfát, borókát, fagyöngyöt vittek a házakba, ajtóba, ablakba tűzték, hogy a viking hagyományokat követve újra előcsalogassák a napfény erejét.
- A kereszténységben némi távolságtartás után a fagyöngy a béke jele lett. A világ örökkévalóságának és a lélek halhatatlanságának is a szimbóluma. Egyesek szerint Krisztus keresztjét fagyöngyös fából ácsolták.
A “Fagyöngy antológia” írásai a karácsonyi szeretet mély értelmű megnyilvánulásait mutatják föl. Oláh András “Fagyöngy és jégcsapok” című kötete különös hangulatú, rövid versekkel kalauzol az életérzések mélységeibe. Szilágyi Domokos kötetcímül is választotta a sokarcú fagyöngyöt, amelynek kötetnyitó verse:
Fagyöngy
Kagylók kínjának irigye, együtt-tenyészés ürügye,
ürügy? kényszer? kötelesség? Valóság!
Szívünkre, mert sokan vagyunk a sokszívűek.
Szívünkre enyhe gyógyszer, szívünkre gyöngy a gyógyszer,
gyöngy, gyöngy a bordák alatt…
Fehér fagyöngy, szelídített fakín, segíts, hogy
kifogjunk egy kicsit azon a Szívbénító Valakin.
Szóljunk most a különös élőlényről magáról. Roppant találó Karl von Tubeuf botanikus megállapítása:
Ezen a növényen semmi se normális!
És valóban! Különös tulajdonsága, hogy a tavaszi vegetáció kezdetétől a levelei és hajtásai mindennap másképpen helyezkednek el. Mindkét oldalukon légzőnyílások vannak. Július elején megtalálják az állandó helyüket, és a hajtásrendszerük szabályos gömb alakot vesz föl, ez lombhullás után válik szembetűnővé. A nyár folyamán a villás elágazású hajtások újakat fejlesztenek, így az „emeletek” száma megadja a fagyöngybokor éveinek a számát is. Kétlaki, zöldessárga, redukált virágai ülők, 3-4-5 tagú bogernyőt alkotnak, télen nyílnak ki, és február-márciusban termékenyülnek meg.
Kétlaki növény lévén a hím- és a nővirágok más-más fán élnek. A fehér, borsó nagyságú áltermések június végén fejlődnek ki, és decemberben lesznek érettek. Belsejüket ragacsos, nyúlós anyag tölti ki. Húsuk számos énekes madárnak nyújt téli táplálékot. Az érett bogyókban egy-két zöld, szív alakú mag érik meg, ám sem vízben, sem földben nem csíráznak. Ahhoz az szükséges, hogy a madarak elfogyasszák a bogyókat, majd csőrüket a faághoz dörzsölik, hogy megszabaduljanak a nyálkás, ragacsos anyagtól, és ezzel odaragasztják a magot a fa ágához. Az ott csírázó növény gyökerei a kambium mentén szívógyökereket bocsátanak az élő farétegbe, és elszívják a tápanyagot. A félparaziták közé tartozik, vagyis nem a kész asszimilátákat, hanem a vizet és az ásványi elemeket veszi föl az anyanövény ágainak faszöveteiből. Örökzöld, bőrszerű, szürkészöld vagy zöldessárga, ovális leveleivel saját fotoszintézist folytat. Ám a legújabb vizsgálatok bizonyítják, hogy a szívókötegek behatolnak a háncsba is, ahol az asszimilált tápoldatok áramlanak, és ezek fölvételével gyöngítik a gazdanövényt.
A fagyöngyféléknek több mint ezer faja ismert, hazánkban azonban csak kettő él, a sárga és a fehér fagyöngy. A sárga fagyöngyöt régebben “fakínnak” vagy “fanyűgnek” nevezték. Ezek az elnevezések is világosan mutatják, hogy a fának fájdalmas lehet, hogyha megtelepszik rajta ez a növény.
Reményik Sándor: Fagyöngy
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdők könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata,
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet ütőerére támad,
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.
A növény népies nevei: gyimbor, gyomború, gyöngybuckó, madárlép, boszorkányláb . Tudományos neve pedig a Viscum, a görög “iskein”= ragasztani, ill. a latin”viscosus”= ragadós szóból származik. A fagyöngy bogyójának ragadós, enyves húsából légyfogót készítettek. Sőt, a bogyójából nehezen beszáradó ragasztót, elsősorban madárfogó enyvet állítottak elő már az ókorban is. Hívják nálunk is enyves bogyónak. Ha ezt a madárlépet lakmározták a madarak, az ürülékükbe belelépő másik madár odaragadt. Ez a mohó bogyóevés lett, sajnos, a madarak veszte. Mozart Varázsfuvolájának derűsen ravasz Papagénója is biztosan alkalmazta. Szerencsére a II. világháború után törvény tiltotta ezt a módszert a madarak befogására.
Ám térjünk át most már valóban növényünk kiváló tulajdonságaira.
Karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali dekoráció. Nálunk is él a szokás, hogy ilyenkor a bejárat fölé is fagyöngy-csokrot akasztunk.
Kenőcsöt is készítenek belőle, a friss fehér bogyóit disznózsírral hidegen elkeverik, és fagyásoknál alkalmazható külsőleg.
A fagyöngy egyike a legősibb idők óta alkalmazott, népi gyógyszereknek, amelyeket már a régi görögök is nagy becsben tartottak. Hippokratész (460-377 Kr. e.) a lépfene ellen ajánlotta a levelekből és hajtásokból készült főzetét. A középkorban epilepszia ellen javallották, azt állítván, hogy ezt a betegséget a rossz szellemek okozzák. Sebastian Kneipp lelkész, a XIX. század világhírű bajor természetgyógyásza – az általa kifejlesztett vízkúra mellett – igen sokra becsülte a fagyöngy gyógyhatását, és vérzéscsillapítóként, görcsoldónak, valamint magas vérnyomás ellen javallotta a használatát.
Számos változata van, melyek a levelek vagy leveles hajtások hatóanyagainak minősége és mennyisége szempontjából különböznek, függve a gazdanövény fajától, annak állapotától és azon való elhelyezkedésüktől. Egy fán is többféle változat fordulhat elő. Az utóbbi időben a gyógyszeripar is alapanyagként él velük.
A gyógyászati készítményeket ízületi betegségeknél, az immunrendszer erősítésére, a teljesítő képesség fokozására, fájdalomcsillapítóként, étvágygerjesztőként egyaránt használják. A fagyöngyös készítmények az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére is beváltak.
Európában több laboratórium állít elő és forgalmaz különböző citosztatikus és immunrendszert serkentő hatású készítményeket, az onkológia területén való fölhasználásra. A benne levő viscotoxin elöli a nekrotikus sejteket, ezért a tumorral kezelteknek az áttételek megakadályozására ajánlják, de a hatóérték tudományos bizonyítása még most folyik, egyelőre a kutatások egymásnak ellentmondóak.
Gyógytea, gyógybor, tinktúra változatban is hozzáférhető, de erős hatása miatt szigorúan csak a szakember által javasolt adagolásban, orvosi rendeletre fogyasszuk!
Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5.kép
