Továbbra is szeretem a békés, itthoni napokat, különösen, ha olyan jó ötleteket találnak ki a gyerekek, mint az elmúlt napokban. Nagy kísérletezés folyt itthon, különösen Gábor jeleskedett mindenféle megfigyelésben, próbálgatásban.
Van egy könyvünk, ami remek beruházásnak bizonyult: 100 tudományos kísérlet a címe, és valóban könnyen megvalósítható, vidám, látványos kísérletekkel van tele.
Az első talán egy gumikerekes hajó volt, de nem forgott valami jól, mert nem volt itthon postásgumi, csak egy árva befőttes. De azért pörgött egy kicsit, csak nem vitte előre a hajót. Ez volt a kezdet.
Rakétalufikat is eregettünk spárgára húzott szívószálakkal egyik széktől a másikig.
Aztán csináltunk ecetes-vizes keveréket egy kis ételfestékkel, majd óvatosan, papírzsepibe bugyolálva beleeresztettünk egy kis mosószódát. Ez a nagy kedvenc, mert lassan a színes trutyi pezsegve kifolyik az üveg száján – nagyon vicces.
Másnapra Rózsa és Gábor egy egész kiállítást hoztak létre. Volt benne naplemente- és égimiticáió, azaz egy kis tejes víz befőttesüvegben, amelyet egy lámpával kellett átvilágítani. Az egyik oldalról égkéknek tűnik, a másikról pedig a lámpa fénye pirosas.
Volt lehetőség száraz nyelvvel ízeket érezni – nem könnyű…
Volt furcsa kulimász, amiről nem lehetett megállapítani, hogy milyen halmazállapotú, és még néhány jó kis kísérlet.
Gábor nagyon vágyott egy világító csápú bogárra, de ez az én képességeimet már felülmúlta. Olyan jó, hogy van az embernek férje, aki minden további nélkül össze tud rakni gyurmaragasztóból és egy elemből meg ebből-abból egy világítós bogarat. Gábor nagyon boldog volt vele. A gyurmaragasztót egyedül vették meg a gyerekek. Nagyon szeretnek vásárolni menni, különösen Rózsa. Ügyesek, körültekintőek, együtt mozognak – tényleg megbízhatok bennük ezen a téren is.
Dédpapa és Sári néni is meglátogatott minket, és mivel Dédpapa nagyon szereti a fizikát és a kísérleteket is természetesen, Gábor eldicsekedett neki a tapasztalataival. Nyomban kért egy üveget és egy kis szappant, óvatosan szappanhártyát tettek az üveg tetejére, és a kéz melegétől a hártya szépen felpúposodott. Nagy volt a lelkesedés. Még kipróbáltuk azt is, hogy egy üvegbe helyezett élesztő-cukor-víz-keverék által fejlesztett gáz mennyire tud felfújni egy lufit. Szerencsére Emil még az elején figyelmeztetett, hogy talán ne egy vázába tegyem ezt a maszatot, ezért egy üres orvosságosüveget használtam fel. Annyira jól sikerült a kísérlet, hogy az élesztő teljesen belemászott a lufiba… Végül volt nagy-nagy bumm!
Gábor most már egyedül dolgozgat, mert Rózsa éppen táborban van. Csinált kejfeljancsi-szerű pterodaktiluszt, madzagon mászó pókocskát, összehajtogatott virágot papírból, aminek a közepén egy kis bogár ült, és ha vízbe tesszük, szépen kinyílik. (Ezt a kísérletet egyébként én egy ötletes tavaszi imából ismertem – egy hálaadást kellett felírni a virág közepére, ráhajtogatni a szirmokat, vízre helyezni, és a halk énekszó közben szépen kinyílnak a virágok. Nekünk Zombory Ági mutatta. Sikerült megtalálnom az Interneten is a kísérletet, itt van: http://www.abc.net.au/science/surfingscientist/magic.flower.htm.
Egyébként sok más szuper kísérlet is van ezen az oldalon, lehet, hogy holnap megmutatom Gábornak 🙂
Ibolya meg egyszerűen gyönyörű.
És vannak napraforgóink meg katángkóróink.
Virág blogja.