Nem maradt utánad más, csak a katonakönyved, néhány fénykép anyuval. Pár emlék.
Nem emlékszem, milyen voltál fiatalon, amikor megszülettem. Csak fekete-fehér fényképek tanúskodnak arról, hogy inasan erős vagy, ahogy felemelsz, megpörgetsz, rám nevetsz. Híres focista vagy a városban, jóképű és ügyes. Sok lány odavan érted, tudom meg később a tornatanárnőmtől, akinek szintén tetszettél.
„Lett volna egy testvéred, egy bátyád, csak anyád elvetélt”, mondtad sokszor, de azt, hogy valóban bátyám lett volna, ki tudja.
Biztosan fiút vártál, akit focizni tanítasz, akivel horgászni jársz vagy birkózol. A lányokkal nem tudtál mit kezdeni, neked is csupán egy nővéred volt és öt fiútestvéred.
A legfiatalabb bátyádat, akit a fiúk közül a legjobban szerettél, tizenkilenc évesen vesztetted el. Sokszor emlegetted, hogy egy késő őszi ködös napon beleesett a fatelepen a forróvízbe. Fiatal feleség és egyéves kisfiú maradt utána. Anyád azt szerette volna, ha elveszed a Piroskát. Te az anyut vetted el, talán emiatt nem bírták egymást, a mama és az anyu.
Talán emiatt uszított anyu ellened. Háromévesen velem osztotta meg a vélt vagy valós bántásokat, amiket elkövettél ellene. „Apád egy gazfickó, aki megcsal engem.”
Nyolcéves vagyok, tél van. Egy szánkón egy ágyat húzunk, amit használtan vettünk a lakótelepen. A mi ágyunk, a gyerekeké. „Hogy te milyen szerencsétlen vagy! Hát téged senki sem szeret! Nincs is barátod!” – vágja hozzád a szavakat anyu. Érzem a zavarod, emiatt én is rosszul érzem magam. Most már dühös vagyok anyura. Akkor még nem látom, hogy soha nem simogat meg, nem kedves hozzád. Kelletlenül bánik veled, mintha a legnagyobb ellensége volnál, holott a férje vagy, gyerekei apja.
Néha megengeded, hogy a hátadra üljünk, és te körbe-körbe nyargalsz velünk a szobában. Ilyenkor nevetünk, aztán elesünk. Máskor a nyakadba veszel, ha elfáradok.
Sokszor szigorúan rám szólsz.
Ha összetörök valamit, rám kiáltasz, és megütsz.
Ha rossz jegyet hozok, leszidsz.
Egyszer majdnem meghalsz. Nem vagy még harminc, amikor gyomorfekélyed miatt kilyukad a gyomrod. Anyu ideges lesz, a szomszédba rohan, mentőt hív, meg az öccsét hozzánk, hogy vigyázzon ránk, amíg ő bemegy veled a kórházba. Félni kezdek, hogy elveszíthetlek.
Máskor valaki be akar törni hozzánk, mert azt hiszi, nálunk van a felesége, aki elhagyta. Nincs otthon semmi eszköz, amivel megvédhetnéd a családodat. Végül a süteményvágó kést veszed a kezedbe, hogyha betöri az ajtót a férfi, leszúrod. Mi anyuval feltépjük a nagyszoba ablakát, és kiabálunk. „Segítség! Segítség!” De senki sem hallja meg, mert nem jön ki hang a torkunkon.
Most talán nevetnénk rajta, akkor megtapasztaltam, hogy a félelem bénítani is képes.
Tízéves vagyok, amikor egy hetet Parádfürdőn töltünk. Anyu és te vártok az állomáson. Most látom meg először a ráncaidat.
Aztán anyu elhagy egy nálad fiatalabb férfiért, akivel összeverekedtek. Combcsontod törik, kórházba kerülsz.
Szét vagy esve, újsághirdetéseket adsz fel, párt keresel. Találsz végül valakit, akinek már van két gyereke, mi nem kellünk nektek. Sok évet maradsz a nőnél, de nem vagy boldog.
Majdnem ötven vagy, amikor tényleg szerelmes leszel. Kertészkedtek, büszke vagy a termésre, a kis házra, amit állandóan szépítesz. Alapos és gondos gazdája vagy az otthonodnak. Aztán valami történik, felbomlik ez a kapcsolatod is. Egyedül maradsz, beteg leszel. Én már messze vagyok, a testvérem látogat többször.
Nincs meg a kis ház, újra lakótelepen élsz, közel a gyerekkori házunkhoz. Anyuról álmodozol, aki hallani sem akar rólad. Az unokáidat szereted.
Egyszer nem nyitod ki az ajtót. Nem bírod, mert bénultan fekszel a szőnyegen. A testvérem rád töri, kórházba vitet. Én dolgozom, készülök hozzád. Mire leérek, nem élsz.
Az üres lakásba érkezem, piros fazekak, rendben tartott szerszámok, új szekrénysor, meleg barna szőnyeg és sok virág közé, amire oly büszke voltál.
Anyád egy évvel él túl, majdnem százéves, amikor elmegy.
Évekig nem gondolok rád, aztán hiányozni kezdesz. Eltelik újra egy kis idő, míg rájövök, hogy a férfiakhoz való viszonyom alapja a veled való kapcsolatom.
Kétségbeesem.
Szeretni próbállak.
Kapcsolódó cikkünk: