A Murder-kiállítás elsődleges célja, hogy szórakozzanak az emberek, akár egy krimin a moziban.

A fény, hang, látvány-effektusok olyanok, mintha ebben a pillanatban történne az a valami, amitől megborzongunk. Riadunk. Félünk.

Mintha Báthory Erzsébet most ontaná ki a szüzek vérét, hogy fürödjön benne, vagy a Ku Klux Klán épp vérfürdőt rendezne, esetleg Hasfelmetsző Jack vágna fel egy hasat, Al Capone lepuffantana valakit.

Én nem igazán vágyom ilyesfajta élményekre.

Egyszer, amikor a Rendőrmúzeumban láttam egy kiállítást, amely effektusok nélkül, pusztán egy makett segítségével mutatta be, hogyan ölte meg valaki a sorban hazaérkező családtagokat, napokig zártam az ajtót akkor is, amikor a kertbe szaladtam ki, és a gyerekeket is megkértem erre.

Emlékszem arra a tizenhárom éves fiúcskára, akit az édesanyja horrorfilmekkel kötött le, „Mert akkor semmi baj nem volt vele.” Amíg nézte a filmeket, tényleg nyugton volt. De később?

Először arról kezdett el fantáziálni, hogy megöli az osztálytársait, aztán már a tanáraival is végezni akart. Áttették egy speciális iskolába, de ott is folytatódott a rémálom, míg intézetbe került. Onnan is mennie kellett, míg végül egy drogos fiatalok számára fenntartott házban üldögélt naphosszat egy díványon. Senkivel nem beszélt, de nem lehetett egyedül hagyni, mert akkor olyan mértékben félni kezdett, hogy kezelhetetlenné vált.

Azt is gondolom, hogy a halállal nem jó játszani. Nem azért, mintha félnék tőle, de szeretek élni.

Biztosan szeretett élni annak a fiatal képszerkesztőnek a kisfia is, aki most a gázai övezetben halt meg. A fiatal apa, karjában a tizenegy hónapos halott csecsemővel – a megrázó videó bejárja a világsajtót.

Előtte egy olasz nő képére kattinthattunk a neten, aki két csecsemőt hozott világra, a gyerekek azonban születésük után nem sokkal meghaltak. Majd megszülte a harmadik, immár egészséges gyermekét, de most meg ő halt meg. Férje gyászolja.

„Cél az ismeretanyag átadás, hogy az emberek megtapasztalják, milyen szörnyűségek vannak a világban.” mondja a kiállítás ötletgazdája.

Ezt végképp nem értem. Van ebben a világban olyan tizenhat éves, aki nem tudja, milyen szörnyűségek vannak körülötte?

Érdekes, súlyos ezreket költünk léböjt- és tisztítókúrákra, de lelkünkbe simán beengedjük azt, ami pusztít bennünket. Csupán azért, mert élményekre vágyunk.

Jézus arról beszélt, hogy nem az betegít meg benneteket, ami bemegy, hanem az, ami kijön a szátokon.       “Nem értiek, hogy ami a szájba kerül, a gyomorba jut, onnan meg félreeső helyre? Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert. A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés,  a kicsapongás, a hamis tanúság, a káromlás.” ( Máté 15.17.20)

A gonosz szavak eredete a rossz gondolat, ami tehát a szívben keletkezik. A félelem is egy rossz gondolat valójában, bár nagyon erős tud lenni. A Bibliában sokszor előfordul a biztatás: Ne félj!

De ha már beszennyeződtünk, nem olyan könnyű nem félni.

„Büszkék vagyunk arra, hogy kis hazánkból is el tud indulni egy nagy projekt, ami majd körbeutazza a világot” – véli a kiállítás egyik rendezője.

Szerintem elég nagy projekt lehetne, mondjuk, végre szabadon engedni Geréb Ágit. Vagy a tanárokat jobban megbecsülni. Esetleg megtanítani az embereket, hogyan gazdálkodjanak kertjeikben.

„Ez a téma egy sikerre predesztinált választás volt.”

Ezt nem kétlem, biztosan sokan lesznek, akik nem sajnálják a 3490 forintot a belépőjegyre, amiért időutazásban lehet részük. Csak remélni tudom, hogy olyan élményekben, ami után megvilágosodik, hogy „senki sem születik szörnyetegnek! Mérgező szülők, gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatás, testi és lelki terror, kiközösítés és a fiatalkorban szerzett mély lelki sebek húzódnak meg minden történet hátterében.”

Valamennyire bátornak érzem magam, de ma már érzem a súlyát ennek rövid mondatnak: „Ne kisértsd Uradat, Istenedet.”

Vagyis a hétvégén inkább biciklizi, majd úszni szeretnék, majd egy jót beszélgetni gyertyafényes vacsora közben.

Nyitókép

document.getElementById(“J#1364584087bl7d8ab344”).style.display = “none”;