Bányai Júlia (1824-1883). Városunkban, Kecskeméten középiskola viseli a nevét. Korábban ez leánygimnázium volt, ezért választottak az intézmény névadójának egy történelmi nevezetességű magyar nőt. Többször is tapasztaltam viszont, hogy az ide járó diákok keveset tudnak iskolájuk névadójáról. Ki is volt tehát Bányai Júlia? Tovább...
Lebstück Mária (1830-1892). 1848-49-ben Bányai Júlia mellett egy másik magyar nő tüntette ki magát azzal, hogy férfiruhába öltözve honvédtisztként küzdött a magyar szabadságért. Lebstück Mária végigharcolta szinte az egész szabadságharcot, hősiességéért kitüntették, és többször meg is sebesült. A háború végére főhadnagyi rangot ért el. Tovább...
Leövey Klára (1821-1897). A reformkor hazánk történetének egyik meghatározó időszaka volt, nemcsak a politikai életben, hanem nemzeti kultúránkban is. Fontos változás zajlott le a magyar oktatásügyben, ekkor szerveződtek meg az első leánynevelő intézetek. Ebben a munkában úttörő szerepet játszott Leövey Klára és barátnője, Teleki Blanka grófnő. Tovább...
Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292). Az Árpád dinasztia több szentet is adott a magyar egyháznak, köztük négy nőt. Szent László lányát, Piroskát, II. András lányát, Erzsébetet és IV. Béla két lányát, Kingát és Margitot. Közülük Kinga a lengyelek nemzeti szentje, és Lengyelország egyik védőszentje lett. Tovább...
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854). A magyar Florance Nightingale-nek is nevezhetnénk. A fiatal angol ápolónő részt vett a krími háborúban, ahol óriási szerepe volt a sebesült és beteg brit katonák ápolásában, a katonai kórházak színvonalának javításában. Ezt a szerepet töltötte be Kossuth Zsuzsanna is az 1848-49-es magyar szabadságharcban. Tovább...
Szent Hedvig királynő – Anjou Hedvig (ismert még mint Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou; Buda, Magyar Királyság, 1374. február 18. – Krakkó, Lengyel Királyság, 1399. július 17.), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország […] Tovább...
Árpád-házi Szent Margit (1242-1270). Szent Margit az a magyar királylány volt, akinek neve az önfeláldozás, a lemondás és a szeretet jelképévé vált. Bár alkalma lett volna egészen más életmódra, önként, meggyőződésből vállalta a nélkülözést, az önsanyargatást és mások megsegítését. Az Árpád-házi királylány 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg. Tovább...