Talita

Híres magyar nők – Árpád-házi Szent Margit

Árpád-házi Szent Margit (1242-1270). Szent Margit az a magyar királylány volt, akinek neve az önfeláldozás, a lemondás és a szeretet jelképévé vált. Bár alkalma lett volna egészen más életmódra, önként, meggyőződésből vállalta a nélkülözést, az önsanyargatást és mások megsegítését. Az Árpád-házi királylány 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg.

1242. január 27-én született a dalmáciai Klissza várában IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő gyermekeként. Ez a magyar nép történetének egyik legtragikusabb időszaka volt. 1241-ben a király katasztrofális vereséget szenvedett a mongoloktól a muhi csatában.

Ezután következett a „tatárjárás”, amikor a mongolok végigpusztították az országot, és kiirtották a lakosság legalább 10%-át. A csata után a király, aki maga is nagy nehézségek árán tudott megmenekülni, családját Dalmáciába menekítette. A szin-te kilátástalan helyzetben Margit szülei úgy döntöttek, hogy Magyarország megmenekülése érdekében születendő gyermeküket Isten szolgálatára ajánlják. Nem sokkal a kislány születése után meghalt a mongol nagykán, és a mongol sereg elhagyta az országot.

IV. Béla megkezdte az ország újjáépítését, és kiérdemelte a második honalapító nevet. Nem feledkezett meg Istennek tett ígéretéről sem, és Margit hároméves korában a veszprémi domonkos apácák kolostorába került. Itt neveléséért Olympiades nővér volt felelős, akinek hatására kialakult szilárd, vallásos meggyőződése.
A király új zárdát építtetett a Nyulak szigetén (a mai Margitsziget), hogy lánya közelebb kerüljön hozzá. Margit tíz éves volt, és már ekkor komolyan vette azt, hogy élete áldozat Magyarországért. Visszautasította, hogy különleges bánásmódban részesüljön, ugyanúgy akart élni, mint rendtársai. Már ekkor megkezdte az önsanyargatást, és viselte a vezeklőövet. 1254-ben már letettel az első szerzetesi fogadalmat.

Ez után több alkalma is lett volna arra, hogy feladja a fogadalmát. Európai királyi udvarok tettek házassági ajánlatot a magyar királylánynak. A kérők közül a legnevesebb a nagyhatalmú cseh uralkodó, II. Ottokár volt. A házasság politikai szempontból is fontos lett volna Magyarország számára, ezért szülei mindent megpróbáltak, hogy Margitot rábeszéljék.

A király azt is tudta, hogy a pápa hajlandó lenne felmenteni Margitot a fogadalom alól. A királylány azonban erre nem volt hajlandó, és a szülők végül kénytelenek voltak elfogadni rendíthetetlen elhatározását. 1261-ben ünnepélyes keretek között letette a végleges szerzetesi fogadalmat.

Életének hátralévő éveit a Nyulak szigetén töltötte. Ugyanúgy élt, mint a többi apáca, és vállalt minden alacsonyrendű munkát (fát vágott, vizet hordott, takarított, konyhai munkákat végzett). Legszívesebben a betegek ápolását végezte. Különös szeretettel gondozta a nagyon súlyos, magatehetetlen betegeket. Ebben saját, egyre gyakoribb betegségei sem akadályozták meg. Mély vallásosságát bizonyítja, hogy sokszor egész éjjeleket töltött imádkozással. Rendtársaival szemben mindig szerény és kedves volt, soha nem éreztette velük királyi származását.

Életének végét megkeserítette apjának és bátyjának (a későbbi V. István) egyre súlyosabb viszálya, ami fegyveres konfliktusba torkollott. A hagyomány szerint Margitnak mindkettőjükre nagy hatása volt, és komoly szerepe volt az öreg és ifjabb király harcának befejezésében. Az öregedő király gyakran meglátogatta lányát a kolostorban, és ezek a találkozások vigaszt nyújtottak számára, különösen kedves fiának, Béla hercegnek, Margit öcscsének halála után.

A királylány fiatalon halt meg, 1270. (más forrás szerint 1271.) január 18-án. Röviddel halála után bátyja, V. István király kezdeményezte szentté avatását. Ez – érthetetlen módon – nagyon sokáig elhúzódott. Bár Magyarországon már közvetlenül halála után szentként tisztelték, hivatalosan csak 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa.

Életrajzát már az 1300-as évek elején megírták, és ezt a Ráskay kódex őrizte meg (XVI. század). Élete később híres magyar írókat is megihletett. Főszereplője Gárdonyi Géza Isten rabjai és Kodolányi János Boldog Margit című regényének. Margitot méltán tiszteljük szentként, mert elhivatottsága miatt felcserélte egy királylány ragyogó életét a kolostori szegénységgel.

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1944)
33. Salkaházi Sára (1899-1974)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)