Amikor régi korok embereiről olvasok, mindig az foglalkoztat leginkább, ami közös bennünk. Persze, hogy más korban, más társadalmi berendezkedésben más az élet díszlete, de mégis: az a rég porrá lett ember ugyanúgy érzett, voltak vágyai, tervei, kudarcai, fájdalmai, és számára is a földi élet halandóságot jelentett. Tovább...
“A méteres hó szakadékai közt, az erősödő viharban lehetetlennek látszott tíz lépést is megtenni, nemhogy újabb kétszázat. Tehát megértük azt, hogy a Krisztinavárosban, este nyolckor pánik fogott el bennünket.” – Ottlik Géza Történelem című írása: Tovább...
Három film, amely szépen, nagy hatással idézi fel az 1950-es évek világát, 1956 forradalmi, majd a megtorlás dermedt hangulatát, a szabadság megszerzésének mámorát és elvesztésének fájdalmát. Tovább...
Darvas Iván, a második világháború utáni magyar színészet egyik ikonja sem kerülhette el a megtorlást az ’56-os forradalom alatti cselekedeteiért. Tovább...
Egyidős vagyok a forradalommal. (Egy fél évvel még idősebb is.) A szüleim elbeszéléséből tudom, hogy milyen idők voltak akkor. Tovább...
A történelmi Gertrúd királyné iránt az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés: Szentendrén kiállítás nyílt alakjáról, Pilisszentkereszten emléktáblát avattak tiszteletére. II. András feleségét egyetlen okból szokták dicsérni: mindenki jó anyának tartja. Öt gyermeket szült, s közülük kettő kiemelkedő alakja a magyar és európai történelemnek: Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Béla. Leánya ünnepnapján emlékezzünk az anyára is! Tovább...
Sokféle cím kavargott bennem: „Bibó István elviselhetetlen szabálytalansága”, „Bibó – ’56 balekja vagy hőse?”, „Hogyan menjünk házhoz a halálos ítéletért?” Mindaz, ami Bibó István ’56-os szerepét, elítélését és összességében egész életét jellemzi, magában hordoz valami különös, tiszteletreméltó abszurditást. Valamit, amire mostanában is nagy szükségünk lenne. Tovább...