Élt egyszer egy magányos farkas…
Mi az igazi tisztaszívűség? Mitől kell félnünk, és mitől nem? Pilinszky János Fabula című versét idézzük Assisi Szent Ferenc napján, amely egyben az állatok világnapja is. Tovább...
magyar irodalom
József Attila és Isten, aki a háta mögött állt
Mindenki maga szereti eldönteni, hogy József Attila hitt-e Istenben vagy sem. A hívők szerint hitt, mert van Isten, a nem hívők szerint nem hitt, csak elhagyatottságában volt szüksége egy támaszra, akit Istennek nevezett, mert isten egyáltalán nem is létezik. Hogy József Attila kimaradhasson ebből az ideológiai vitából, néhány idézettel maradunk az irodalomtörténet és a versek […] Tovább...
Ady – Álmom: az Isten
Ady Endre egyik legszebb istenes verse az Álmom: az Isten. Tovább...
Balázsolás: „nem is olyan nagy dolog a halál”
Melyikünknek nem jut eszébe, hogy egyszer meghal majd? Ki az, aki még soha nem rettent meg a pillanattól? Babits nem akar hazudni magának, nem akar illúziókat… Tovább...
Hét nap szabadság ’56 – Gérecz Attiláról
Nem szerepel a tankönyvekben, verseit ritkán szavalják nyilvánosan, keveset írnak, beszélnek róla. Pedig élete és munkássága a XX. századi magyar történelem és irodalom egyik megkerülhetetlen alakjává avatja. Tovább...
Desiré: egy nagy, ismeretlen Úr vendége
Március végén született a 20. század egyik legizgalmasabb, legnagyobb hatású költője, írója, Kosztolányi Dezső (1885. március 29.–1936. november 3.) akinek egész életművében érzem a tavaszi szeleket, a földszagú világ ébredését, a lüktető életet. Tovább...
Dsida Jenő Itáliában
Az útinapló-írás, útleírás közel négyszáz éves múlttal rendelkező műfaj a magyar irodalomban. Szepsi Csombor Márton jelentette meg 1620-ban az első magyar nyelvű útleírást, az „Europica varietas”-t, vagyis „A változatos Európát”. Dsida Jenő is a műfaj klasszikusai közé tartozik a Magyar karaván Itálián keresztül című művével. Tovább...