A gyermeknevelés becsülete – utópia?
Ha a gyermeket nevelő, háztartásban dolgozó nők (vagy férfiak) a szakképzettségüktől és teljesítményüktől függően tisztességes fizetést kapnának ebben a munkakörben, egy csapásra megszűnne a nők és férfiak közötti bérkülönbség, és a munkahelyi esélyegyenlőség-mozgalom elérné a célját. Utópia vagy egyszer megvalósul?
Meddig végeztetjük még rabszolgamunkaként a családon belüli gyermeknevelést és a saját háztartás vezetését?
Könnyen belátható, hogy tarthatatlan, vállalhatatlan magatartás embereket ingyen dolgoztatni, s mivel a gyermeknevelés, a háztartási munka túlnyomórészt a nőkre hárul, e gyakorlat még diszkriminatív is. Európában mozgalom indult az egyenlő órabérekért, és ennek eléréséhez a főállású szülői munkakör egyszerű, gyors megoldást kínál. Bevezetésével egy röpke év alatt összhangba hozhatók a férfiak és nők jövedelmei.
Hogyan állapíthatjuk meg a gyermeknevelés / háztartásbeli munka értékét? Egyszerűen úgy, hogy az előző év összes bérét elosztva az összes munkaóra számával kiegyenlítődjék a férfiak és a nők órabérkülönbsége.
Nehezebb feladat jól belőni a gyermeknevelés és a házvezetés mozgó bérkomponensét. Mennyiségi tekintetben mekkora különbség van az egy gyermeket nevelő és a négy gyerekes anya munkája között, minőségi szempontból mekkora a különbség egy általánost is nehezen elvégző és egy csúcsszakember felnevelése között? Nem utolsósorban, mennyit akarunk ebből a hatalmas különbségből a bérben megjeleníteni? Valószínűleg tompítani kell a különbségeket, hiszen a cél a társadalom homogénebbé tétele, az áthidalhatatlan szakadékok felszámolása. A legösztönzőbb megoldás a szakirányú végzettség szerinti bérezés lenne. Alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamokat kellene indítani a családon belüli gyermeknevelésről/személyiségfejlesztésről/tehetséggondozásról, és a gyermeküket nevelő édesanyák/édesapák bérét ez a szakirányú végzettség határozná meg (természetesen vészfékek beépítésével a bántalmazás és az iskolai bukdácsolás kiszűrésére).
Egy alapfokú gyermeknevelési tanfolyamot végzett szülő valószínűleg sokkal könnyebben kezeli a gyermekével kapcsolatos problémákat, mint a szakképzetlen, így valószínűleg jobb életesélyeket is ad a gyermekének, tehát lényegesen magasabb fizetést érdemel. A középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szülő valószínűleg jobban menedzseli a gyermeke előrejutását, a felsőfokú végzettségű pedig valószínűleg nagyon ráér az elmélettel foglalkozni.
A teljes munkaidőt kitöltő háztartásvezetésre csak a legkisebb gyerek 6-8 éves koráig van szükség, ezért addig kellene honorálni, de csak akkor, ha a háztartásban dolgozó szülő a gyerek 6 és 8 éves kora között felkészül a jövőre, azaz végzettséget szerez, tanfolyamot végez, hogy vissza- vagy beilleszkedhessen a szabadpiaci foglalkoztatásba.
Az esélyegyenlőség jegyében akár az is előírható, hogy a jogosultsági időszakok negyedét-felét a férfinak kelljen igénybe vennie, mert ez igazságosabbá teszi a családok belső tehermegosztását, és javítja a nők munkaerő-piaci esélyeit. Mivel azonban a htb. munkakör a fentiek szerint jól fizető állássá válik, vonzó karriert jelenthet a férfiak számára is, akik szerintem minden kényszer nélkül is nagy számban választanák hosszabb-rövidebb időre ezt a jövedelemszerzési formát.
A férfi és női esélyegyenlőséget tehát leghatékonyabban a családon belüli gyermeknevelői–háztartásbeli munkakör megbecsültségének fokozása szolgálja.
Vértes László
Cikkeink a témában:
Női-férfi esélyegyenlőség 1. – Mi a helyzet a munkahelyeken?
Női Férfi esélyegyenlőség 2. – Mi a helyzet a gyerekfronton?
Tweet
Hozzászólások
Nagyszerű megközelítés, ennek a megoldására “Hivatásos Szülők” (HISZÜK) cím alatt készítettünk komplex és konkrét javaslatot a kormányzat számára, amit hamarosan publikálni fogunk. Ennek lényeges elemei:
1. A program az otthon végzett gyermeknevelési tevékenységet értéknek tekinti.
2. Nem szimbolikus ellátási segélyről van szó (gyes, gyed, csad, stb), hanem munkaviszonyról, a feladat-ellátást szerződéses jogviszonyban lehet vállalni.
3. A jelentkezés feltétele a középiskolai végzettség, (minimum szakmunkás képző) egy felvételi eljáráson mennek keresztül a jelöltek.
4. A munkabér összege mindenkori szakmunkás bérminimumtól, az édesanya képzettségétől, a gyermekek számától, illetve a gyermekek életkorától függ.
5. A program a meghirdetését követő újszülött gyermekekre érvényes, visszamenőlegesen nem. Az újszülött lehet első, második, vagy többedik a sorban.
6. Az életkorban idősebb, és a több gyermekes édesanyák-családok elsőbbséget élveznek.
7. A gyermek első évében csak az édesanya veheti igénybe, és – részfoglalkozásban sem – vállalhat más munkát.
8. A regisztrációt követően egy képzési rendszerbe kerülnek a jelentkezők, hogy felkészüljenek a feladatra. (A képzési rendszer része a személyiségfejlesztés, az önismeret stb.)
9. A párt keresők esetében a modul rendszerű képzési folyamat alkalmat és lehetőséget nyújthat a pár megtalálására, míg a már párkapcsolattal, gyermekkel rendelkezők esetén a szükséges család-fejlesztési tudás és készségek elsajátítására kerülhet sor. A képzések tartalmának kidolgozása külön tanulmány tárgya.
10. A második évtől folytathatja más családtag is a gyermek gondozását (apa, szülők testvére, nagyszülő), ha megfelel a kritériumoknak. A programhoz felmenő és oldalági rokonok is csatlakozhatnak.
11. A programba belépő édesanyák (apák) a legkisebb gyermek három éves koráig más munkát nem vállalhatnak, de egy képzési folyamatban részt kell venniük.
12. A családtámogató szolgálat folyamatosan válogatja, képzi és támogatja a hivatásos szülő programba jelentkezőket.
13. Ha egy család belép a HISZÜK programba, bölcsődébe nem adhatja gyermekeit, az óvodában fél napos ellátást igényelhet.
14. Egy nemzeti stratégiai tervnek megfelelően évente a tervezhető a létesítendő munkahelyek száma és helyszíne (települések, régiók).
15. Az alacsony születésszám és területi elhelyezkedése alapján Budapesten, Csongrád, Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben lenne indokolt első szakaszban a program elindítása.
16. A munkaviszony mindkét fél részéről megszüntethető egy eljárási rend szerint.
17. A program kiteljesítése egy munkáltató és egy képző-fejlesztő háttér-intézményrendszer elindítását feltételezi.
18. Fokozatos bevezetése nagy körültekintést igényel. Első lépésekként javasoljuk (1) a tanulmány kötet megjelentetését, (2) társadalmi vitát, egyeztetést, konferencia sorozatot országszerte, (3) Sajtókampányt a célok és üzenetek megfogalmazásával.
A programot az Összefogás a Gyermek és Családbarát Magyarországért Műhely készítette, 250 szakértő közreműködésével 2015-2017. között. A szerzői jogokat kéretik tiszteletben tartani. További részletek: http://www.humanerok.hu