Talita

Keresztény női magazin

Tabuk a hivatásban – Létezik-e „harmadik út”?

harmadik_ut3
Vannak olyan emberek, akik családos életre vágynának, de nem találták meg életük párját. Az ilyen helyzet kétségbeejtő lehet, mert magányukat nem önként választották. Mit tehetünk ilyenkor?

 

Ha egy katolikus ember az életéről dönt, általában az alapvető kérdés az, hogy a házas életformát válassza vagy a cölibátust (papi- vagy szerzetesi életet). Ha valaki komolyan veszi Istent és a saját életét, akkor ez a döntés nem túl nehéz, hiszen a Szentlélek segít ráérezni az olyan hívásra, amikor Isten azt kéri, hogy teljes önátadásban, a megszentelt élet valamelyik formáját választva éljünk.
Viszont vannak olyan emberek is, akik családos életre vágynának, de nem találták meg az életük párját. Nekik nem a magányos élet a vágyuk, nem ez a döntésük, mégis egyedül maradtak. Ők valamit rosszul tettek? Lehet-e ez a szerzetesi hivatás jele?

Nagyon ritka az az ember, aki fiatal korában, mondjuk a húszas éveinek a közepén dönt úgy, hogy teljesen egyedül akarja leélni az életét, nem vágyik családra, és nincs papi- vagy szerzetesi hivatása sem. A fiatalok túlnyomó többsége társra vágyik, konkrét személy felé szeretné megélni a szeretetét.
Vannak olyanok, akik a harmincas éveik közepén- negyvenes éveik elején járnak, és még mindig nincs stabil párjuk, nincs családjuk, annak ellenére, hogy vágynak erre. Az ilyen helyzet kétségbeejtő lehet, mivel a magányos élet nem volt a választásuk, mégis úgy kénytelenek élni. Mi a teendő ebben a helyzetben?

Nem kell pánikba esni! Ha valaki nem talált társat, az nem jelenti azt, hogy ne lenne értékes. Ha valaki ilyen helyzetben van, érdemes átgondolnia néhány kérdést:
Ha még mindig a szülők adta családi fészekben laksz, akkor töltesz-e „privát” időt a családon kívül? Elindult-e már a felnőtt életed, amibe beletartoznak a barátaid, a sport, a dolgok, amiket szívesen csinálsz?
Mennyit dolgozol? Hagysz-e időt a magánéletedre, vagy értékességedet a munkahelyi sikerekkel akarod bizonyítani?
Az életedre a teljes magány a jellemző? Vannak-e barátaid, vagy elszigetelten élsz? Akarsz-e valóban kapcsolatokat létesíteni? Mit teszel ezért? Képesnek tartod-e magadat nőként / férfiként egy kapcsolat elfogadására-kezdeményezésére? Hiszel-e abban, hogy neked is sikerülhet a családalapítás? Aktív vagy, vagy passzívan várod a „herceget a fehér lovon”?
Milyen társat tudsz elképzelni magadnak? Reálisak ezek az elvárások? Képes vagy-e elfogadni egy nem problémamentes, de működő kapcsolatot egy ideális, de nem létező helyett? Képes vagy-e kompromisszumra?
Ha már voltak párkapcsolataid, akkor érdemes megnézni, hogy miért nem működtek! Van-e olyan momentum, ami gyakorta „visszaköszön”? Lehetséges-e, hogy egy régebbi kapcsolat során szerzett rossz tapasztalat annyira óvatossá tesz, hogy nem is mersz nyitni a másik nem felé?
Nem vagy-e már annyira „bepánikolva” mondjuk a korod vagy a családod elvárásai miatt, hogy görcsösen igyekszel párt találni?

Ha ezeken a szempontokon elgondolkozol, lehet, hogy észreveszed, hogy milyen területeken érdemes változtatnod, hol kell még alakítani az életed valóságához való hozzáálláson. Még azt is felfedezheted, hogy egy eddig el nem fogadott szerzetesi hivatás áll a „problémád” hátterében. Ha teheted, kérj külső segítséget, ne maradj egyedül a kérdéseiddel! Néhány beszélgetés egy személyiségfejlesztő szakemberrel vagy akár egy tapasztalt családos emberrel sok jó szempontot adhat neked a változáshoz.

Viszont az is előfordulhat, hogy minden igyekezeted ellenére társ nélkül maradsz, és nincs szerzetesi, papi hivatásod sem. (Ezt a helyzetet nevezhetjük „harmadik út”-nak.) Ilyenkor az a fontos, hogy ne hanyagold el magad, ne gubózz be, ne savanyodj be, hanem fogadd el ezt a valóságot, mondj rá „igent”. Találd meg azt a célt, azt a formát, amiben konkrétan meg tudod élni a szeretetedet! Isten minden valóságban benne van. Ha megleled a szeretet forrását, Istent, az élet teljességét tudod élni, és komoly kisugárzásod lesz a környezetedre.

 

Tornya Erika RSCJ

Forrás a Sacré Coeur Nővérek blogja

Hasonló témájú cikkeinkből:

Három királylány – hogy legyünk társak a társtalálásban?

Párválasztás 1. rész

Párválasztás 2. rész – Értelem és szerelem

Színes magány


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162