A tékozló fiú elindul
A hit az az alapvető bizalom, hogy az otthon mindig is itt volt, és itt is lesz mindörökké. A tékozló fiú vállán nyugvó, megcsontosodott apai kezek az örök isteni áldást közvetítik:
“Te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem telik.”
Mégis újra és újra elhagyom otthonom.
Megszöktem az áldó kezek alól, és messzi helyekre futottam, hogy ott keressem a szeretetet! Ez életem nagy tragédiája, és még sokaké azok közül, akikkel utamon találkozom. Mintha süketté váltam volna arra a hangra, amely a szeretett Fiúnak hív engem. Elhagytam az egyetlen helyet, ahol meghallhatnám ezt a hangot. Távoztam, elkeseredetten reménykedve abban, hogy máshol majd megtalálhatom, amit odahaza nem lelek többé.
*
Jézus elhagyta mennyei atyjának házát, eljött egy idegen országba, odaadta mindenét, amije volt, és keresztjén át visszatért Atyja otthonába. Mindezt nem lázadó fiúként tette, hanem engedelmes fiúként, akit elküldtek, hogy hozza haza Isten összes elveszett gyermekét.
Jézus tékozló fia a tékozló Atyának.
Mindenét odaadta, amit Atyja rábízott, hogy hozzá válhassanak hasonlóvá, és visszatérhessenek vele Atyja otthonába.
(Henri Nouwen: A tékozló fiú hazatérése – részlet)
Kép: Rembrandt: A tékozló fiú – részlet
Tweet