Talita

Szeretet Iskolája – Beszélgetés Forrai Tamással 2.

Folytatódik a beszélgetés Forrai Tamás jezsuita tartományfőnökkel, akinek kemény véleménye van a jelenlegi magyar cigány politikai elitről.

– Meglepett, hogy te lettél az elnöke a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatnak. Hogyan illeszkedik a szociális munka a küldetésetekbe?

– A jezsuita rend hagyományosan a lelkipásztorkodás, a lelkigyakorlat adás, a közép- és felsőoktatás, a média, és a szociális munka területén dolgozik. Szembesültünk azzal, hogy épp ez utóbbi nem intézményesült a magyar provinciában a rendszerváltás óta. Az elmúlt években Hofher József atya kapott kifejezetten szociális területen megbízást. A Hálózat útján én csupán saját erőmmel támogatok egy általa felvetett jó ötletet, hogy az oktatás és szociális területet határán tudjunk feladatot vállalni.

– Mivel foglalkozott eddig Hofher atya?

– Egyrészt cigány értelmiségieket, a cigányság felzárkózásával foglalkozó magyar szakembereket próbált kis műhelyekbe összefogni. Elindult az együttgondolkodás már évekkel ezelőtt a Párbeszéd Házában. A másik, amit elkezdett egy világi pedagógusnővel, Szemes Zsuzsával, a Szeretet Iskolája. Ez egy kiscsoportos, nem formális képzés, amelyen felnőtteket általános iskolai záróvizsgára készítenek fel. Ez a képzés az ötödik éve folyik. Tápiószecsőn kezdték, három éve már Pesten működik, itt a „nyóckerben”.

– Alapvetően romák vesznek részt benne?

– Igen, férfiak és nők, 18-tól 55 éves korig. De Budapesten megjelentek afrikai, ázsiai menekültek is, akik magyarul akarnak tanulni, mert be szeretnének kerülni a magyar iskolarendszerbe. A Szeretet Iskolája egy kreatív pedagógiai modell, amely Szemes Zsuzsának és Hofher Józsefnek a személyes hátteréből indul, de ők nem tudnak mindenütt ott lenni! Mindig nagy kérdés, hogyan lehet a karizmát “intézményesíteni”. Tavaly nyáron a modellt átvittük Miskolcra, az Avasra. Decemberben elindult a Vasgyárban, most tavasszal a miskolci agglomerációban lévő Kisgyőrben. Ezekben világi önkéntesek tanítanak, akik sokszor nem is pedagógusok. Ez a jó modell akár kis településeken egy iskola, egy plébánia, egy egyesület segítségével megvalósítható. Elindult egy akkreditációs folyamat is.

– Hogyan jutottatok el a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatig?

– Rájöttünk, hogy szükség van minél előbb egy keresztény elkötelezettségű roma értelmiségi réteg megerősítésére. Nélkülük az integrációt nem lehet megcsinálni. Hofher atya két éve került kapcsolatba egy Roma Szakkollégium néven működő virtuális intézmény tagjaival, akik havonta egy hétvégére találkoztak, együtt gondolkodtak. Eldöntöttük, hogy Pesten felszabadítunk egy jezsuita épületet, hogy valódi bentlakásos kollégium jöhessen létre. Ehhez partnereket, keresztény összefogást kerestünk. Már római katolikus, görög katolikus, református és evangélikus együtt gondolkodás folyik, és megállapodás is történt, négy városban indul ilyen kollégium idén szeptemberben: Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán és Budapesten. Később remélhetőleg Szeged és Pécs is bekapcsolódik.

– A keresztény roma szakkollégiumokat nem fogják szegregációval vádolni?

– Elvettek bizonyos szavakat. A szegregáció is átokszóvá vált. Viszont világosan látni kell, hogy Brüsszelben egészen pontosan kimondja a jogalkotás, hogy a szegregáció az, amikor valakit belekényszerítesz egy alternatíva nélküli helyzetbe. Itt mi senkit nem kényszerítünk semmire. Meghívunk kiemelt ösztöndíjjal, kiemelt programmal erre jelentkező fiatalokat.
Nagyjából 1300 cigány egyetemista van most a felsőoktatásban. Arányaiban nagyon kis szám, mégis nagyobb, mint egész Európában összesen! El kell feledtetni azokat a szólamokat, hogy itt akkora lenne a cigányság elnyomása. Mi a jelen programmal szeretnénk a cigány egyetemistáknak és főiskolásoknak kb. 15%-át keresztény elitképzésben részesíteni.

– Az elitképzésnek mindig van olyan veszélye, hogy a benne részt vevők elszakadnak a gyökereiktől…

– Az eddig létező két modell értelmiségével pontosan ez történt. Az asszimilálódó cigányság menekült a gyökereitől. A liberális cigány értelmiség pedig Brüsszelből osztotta az észt. Olyan értelmiségre van szükség, amelynek egészséges identitása van, amely párbeszédre képes a kereszténységgel, és felelősséget akar vállalni a többiekért, szolgálata van. Hiába vannak pl. cigány pedagógusok, ha nem mennek vissza a cigányságot tanítani. Vannak az egészségügyben dolgozó cigányok is, de nem a cigánysággal dolgoznak. Úgy tervezzük, hogy a szakkollégisták már a program alatt is bekapcsolódnak működő projektekbe.

– Milyen konkrét céljaitok vannak ezzel?

– A két nagyon rossz modell mellett meg kell fogalmazni egy harmadikat: egy világos, pozitív magyar cigány identitást. Pszichológiailag is rossz az erőltetett asszimiláció, ez akár több generáción keresztül is visszaüthet. A cigány értelmiség egy jelentős része próbálja elfelejteni, hogy cigány háttérből jött. Ugyanúgy nem járható út ennek az ellentéte sem, az SZDSZ által felépített cigány identitás, amelynek nincs más alapja, mint a magyarellenesség, az ellenségkép, és a gyűlöletbeszéd. Ez liberális politikai hazárdjáték.

– Meglepően kemény szavak…

– Ami most Gyöngyöspatán történik, az is ennek a következménye. A Jobbik igazi hasznát a liberálisok élvezik, vagyis gyakorlatilag összeér a szélsőjobb és a szélsőbalos liberalizmus.

– Nagy divat szidni az új alkotmányt. Én úgy vettem észre, hogy te szimpátiával fogadtad. A húsvéti misén kérted, hogy legyen rajta Isten áldása, mert talán tényleg sikerül most valamit lezárni és egyben elkezdeni.

– Fontos egy közösség, egy család, egy társadalom életében, hogy vannak-e világos értékekre építő hivatkozási pontok. Ha nincsenek, minden módon segíteni kell, hogy ezek megszülessenek. Az alkotmány kiváló eszköz erre, tehát jónak tartom, hogy megszületett. Sajnálom, hogy az előkészítése a politikai szétesettségünkben nem tudott egységet építő eszközzé válni. Elkezdtünk egy jogászokból álló műhelyt a Faludi Akadémián belül. Ők az alkotmány alapján a törvényalkotási időszakban próbálják egy keresztény alternatívának a szempontjait is érvényesíteni, megszólítani keresztény politikusokat. Úgy gondolom, több hasonló civil egyházi szakmai csoportnak kell megjelennie – a segítés szándékával. Nem kívülállóként kell bekiabálni a pályára, vagy utólag szidni az eredményt.

Kóczián Mária

Az interjú első részét itt olvashatja: http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=271

Kapcsolódó téma: http://keresztenymisszio.blog.hu/2011/05/15/a

Riportfilm a Roma Szakkollégiumról: http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1848&articleID=9962&ctag=articlelist&iid=1