Tíz érdekes tény a kertből
Tudjátok, mi a közös a barackban, körtében, almában, birsalmában, sárgabarackban és a rózsában? Hogy ki a kert legizmosabb lakója? Ha nem, Megyeri Szabolcstól, a kertész blog írójától megtudhatjátok!
Gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt a Guiness Rekordok Könyve, melyben elképesztő rekordok és érdekességek sorakoztak, ráadásul nagyon praktikus is volt, mert a regényekkel ellentétben nem gyötört a kíváncsiság, ha le kellett tennem pár napra, mivel rövid szócikkekből állt. Sajnos Guiness könyv évek óta nem került a kezembe, azonban eszembe jutott, hogy a rekordkönyv nyújtotta élvezetet feleleveníthetem – magamnak és olvasóimnak is –, ha ebben a szellemben szedek össze pár olyan izgalmas tényt, melyek a kertekkel, növényekkel kapcsolatosak, és amelyekről nem mindenkinek van tudomása. Így hát következzék a kertész blog saját gyűjtésű tízpontos érdekességlistája!
Tudják-e, mi a közös a barackban, körtében, almában, birsalmában, sárgabarackban és a rózsában? Hát az, hogy a rendszertani besorolást tekintve mindannyian a rózsafélék családjába tartoznak, így a nagyi baracklekvárja és a kerítés mellé ültetett virágok tulajdonképpen egészen közeli rokonok. Aki gyakran eszik gyümölcsöt, tudja, hogy ahogyan harapja, előbb-utóbb elér a maghoz, ami belül van, legyen szó almáról, szilváról vagy éppen dinnyéről (amit azért harapás előtt felvágunk rendszerint). Van azonban egy olyan különc gyümölcs, amelyik egyedülálló módon kívül hordja magját. A fenti kép ugyan valószínűleg lelőtte a poént, mégis elárulom, hogy az eperről van szó (ami igazából szamóca, de a köznyelvben eperként rögzült, ám ez már egy másik történet).
Azt sokan tudjuk, de legalábbis sejtjük, hogy a görögdinnye jórészt vízből áll, egész pontosan 92%-a H2O. Ám nem a dinnye a rekordtartó víztartalomban a kerti termények között, hanem a fejessaláta, aminek csupán 4%-a saláta, a többi bizony víz. További érdekesség, hogy a zeller ugyanilyen aránnyal bír, vagyis jár neki a megosztott első helyezés.
Mi az: tud lebegni, előre, sőt hátrafele is repülni? Hát a helikopter! Na de ha én olyan valamire gondolok, ami a kertben is előfordul, és a helikopternél jóval kisebb? Ez a különleges pilóta nem más, mint a szitakötő, akii a rovarok közt igazi légi akrobatának számít.
Ki a kert legizmosabb lakója? A címre sok pályázó akad (sajnos az emberkertészek még a dobogóra sem férnek fel), de ha úgy teszem fel a kérdést, hogy kinek van a legtöbb izma, akkor egyértelműen a hernyófélék nyernek, egy átlagos hernyónak ugyanis közel négyezer izma van, ebből nagyjából kétszáz csak a fej mozgatásáért felelős.
Izomerő után következzék a sebességrekord, persze a teherautón szállított fák biztosan nagyon gyorsak, ám ha a növekedés tempóját vesszük, akkor a bambusz a nyerő. A bambuszok jellemző napi átlaga 25-28 centiméter, de bizonyíték van arra, hogy egy Bambusa arundinacea 91 centimétert nőtt egy nap alatt, egy másik bambuszféle, a Phyllostachys edulis Pubescens pedig 121 centimétert. Az ősi Kínában a bambuszt eme figyelemreméltó tulajdonsága miatt kínzóeszközként is használták, ennek részleteibe azonban nem mennék bele.
Aranyat ér ez a virág – mondjuk sokszor, ám volt időszak, amikor tényleg aranyat ért, pontosabban a tulipán, hol máshol, mint Hollandiában. Az 1600-as években kirobbant holland tulipánmánia pár évtized alatt odáig fajult, hogy a különleges virágok ára az egekig emelkedett, előfordult, hogy négy unciányi tulipán ára megegyezett 180 hízott disznó értékével. A legendás “tulipomania”-ról itt olvashatnak egy korabeli beszámolót az érdeklődők.
A napraforgó virága egy virágnak tűnik, de csak annak tűnik. Ugyanis valójában a tányér belsejében soktucatnyi apró virág foglal helyet, melyekből a rovarok beporzása után fejlődnek ki a magok. A körben elhelyezkedő élénksárga szirmok csupán a rovarokat csalogatják a belül sorakozó hímnős csöves virágokhoz. A leander (közönséges leander/Nerium oleander) Európa és Észak-Amerika leggyakoribb otthoni dísznövénye, tartása könnyű, és dekoratív házikedvenc. Azt már kevesebben tudják, hogy a leander minden része erősen mérgező, a növényben található oleandrin nevű glükozida az emberi szervezetbe jutva nagyobb mennyiségben emésztési problémákat, szívbántalmakat és központi idegrendszeri károkat is okozhat. Bár általában nem szokás a szobanövények leveleit rágcsálni, ahol kisgyerek van a lakásban, érdemes eltávolítani a mérgező fajtákat! A leggyakoribb mérgező szobanövényekről itt találhatnak egy listát.
Forró nyarakon gyakran találgatjuk, hány fokban is izzadunk a kertben. Persze akinek van egy verandára kifüggesztett hőmérője, rögtön leolvashatja az értéket. Akinél azonban nincs ilyen eszköz, ellenben tücsök van a közelében, a rovar segítségével kikalkulálhatja a hőfokot. Ha 15 másodpercen keresztül számoljuk a tücsökciripelést, majd ehhez hozzáadunk 37-et, máris megkapjuk a hőmérsékletet Fahrenheit fokban. (Itt található egy Celsius-Fahrenheit átváltó). Így például ha negyven ciripelést számolunk, akkor máris tudhatjuk, hogy 25 Celsius fok van. Persze nem árt, ha nem ötven tücsök muzsikál egyszerre, és a módszer biztosságáról sem vagyok meggyőződve, de egy próbát megérhet.
Megyeri Szabolcs
Nyitókép. Első kép. Második kép. Harmadik kép.
Kapcsolódó cikkek
Isteni a termés! – Naplójegyzetek I.
Tweet