100 éve született a biztos kezű mester, Fábri Zoltán
A Körhinta filmes alapélményem, de már a szüleimnek is az volt. Az Isten hozta, őrnagy úr! kamaszkorom óta kíséri az életemet, és most gyerekeim egyik kedvence is. Így ível át nemzedéket Fábri Zoltán (1917-1994) filmrendezői munkássága, aki pont száz éve, október 15-én született.
Fábri filmjeit szinte mindenki ismeri, aki 1975 előtt született. Legtöbb műve egy-egy jól ismert prózai mű filmes feldolgozása. Minden munkája nézhető, szerethető, úgy művészfilm, hogy közben képes közönségfilm is maradni. Fábri mentes attól, hogy „művészkedjen”, érthető, még a mai fiatalok számára is. Így van ez az életmű korai, máig kultikus darabjával, a Körhintával is (1955), amely Soós Imre és Törőcsik Mari elementáris játékával a magyar paraszti világban játszódó Romeo és Júliává nemesül. A Hannibál tanár úr (1956), az Édes Anna (1958) ismét Törőcsik Marival, a Két félidő a pokolban (1961), és A Pál utcai fiúk (1968) után a pálya egyik kiemelkedően sikeres pontja, az Örkény műve alapján forgatott Isten hozta, őrnagy úr! 1969-ben Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Fónay Márta fantasztikus alakításával, mind emlékezetes a nézőnek.
Isten hozta, őrnagy úr! – Venczel Vera, Sinkovits Imre, Fónay Márta, Latinovits Zoltán
Déry adaptációja, a 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), a Sánta Ferenc regényéből készült Az ötödik pecsét (1976), a felejthetetlen Őze Lajossal, majd a Requiem 1981-ben ismét nagy siker volt. Végül egy társadalmi dráma, a Gyertek el a névnapomra 1983-ban zárta a filmrendezői pályát.
Fábri csodálatosan biztos kezű mester, aki annyit vállal, amennyire képes (és ez nem kevés), de amire képes, azt mindig megteszi. Színészvezetésben, a történet kibontakoztatásában, drámai erejű jelenetekben kiváló. És nagyszerű színész is, példa erre Bacsó Péter A tanújának Dániel elvtársaként.
Igazi öröm, hogy a Fábri Zoltán Centenárium alkalmából október 19-től országszerte újra játsszák a mozikban A Pál utcai fiúkat, amelyet a Filmalap égisze alatt működő Magyar Nemzeti Filmarchívum digitális felújítási programjában restauráltak.
Lehet, hogy ezt a filmet még az unokáink is látni fogják?
A ferencvárosi gyerekkor után, 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, festő akart lenni, de érdeklődni kezdett a színészet iránt. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolásként a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatója volt. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. (a Wikipédia nyomán)
Első kép. Második kép. Harmadik kép.
Tweet