Talita

Keresztény női magazin

Edith Stein, a zsidó és keresztény vértanú


Ma ünnepli a Katolikus Egyház a szentté avatott Edith Stein emléknapját – halálának évfordulóját, vagyis égi születésnapját. Különös életút az övé: zsidó származású filozófusnő, majd karmelita apáca, végül a náci vészkorszak zsidó-keresztény vértanúja lett.


„Mindig nagyon távol állt tőlem az a gondolat, hogy Isten irgalmassága hozzá volna kötve a látható egyház határaihoz. Isten az igazság. Aki az igazságot keresi, Istent keresi, akár világos ez számára, akár nem” – írta Edith Stein.

1891. október 12-én született Breslauban (a mai Wroclavban), zsidó hagyományokat őrző polgári családban. Filozófiát, pszichológiát, történelmet és német nyelvet hallgatott az egyetemen.

Edith1

Filozófiai látásmódját két filozófus, illetve irányzat határozta meg. Az egyik a modernkori fenomenológia mestere, Edmund Husserl (1859–1938), a másik a középkori skolasztika legnagyobbja, Aquinói Szent Tamás (1225–1274). 1916-tól Husserl asszisztenseként dolgozott, nála írta doktori disszertációját is. Mindkét filozófus esetében következetes és szigorú módszerük vonzotta őt, ahogyan a valóság lényegét, igazságát kutatták. Edith számára is a lényeg- és igazságkeresés lett a legfontosabb. Ez vezette a szeretet megtalálásához . Felismerte, hogy a lényeg, az igazság és a szeretet összefüggnek egymással. Avilai Szent Teréz önéletrajzának olvasása fordulatot jelentett az életében. 1922. január 1-jén megkeresztelkedett, és a keresztségben a Teréz nevet vette fel.
1923–33 között tanított, előadásokat tartott. 1933. október 14-én a kölni karmelita kolostorba vonult mint jelölt. 1934. április 15. volt beöltözésének a napja, majd 1938. április 21-én tett örökfogadalmat.

„Mosolyognom kell azon a kérdésen, hogy mennyire szoktam már meg a magányt. Életem során többnyire sokkal magányosabb voltam, mint itt (a Kármelben). Nem hiányzik semmi abból, ami odakint van, s megvan mindenem, ami odakint hiányzott, úgyhogy már csak hálát kell adnom a hivatás mindent meghaladó kegyelméért, amelyet egyáltalán nem érdemeltem meg” – írta később. A nemzeti szocializmus üldözései elől 1938. december 31-én a rend a hollandiai Echt kolostorába helyezte át.

Edith2

Még 1933-ban levélben kérte XI. Piusz pápát, hogy szólaljon fel a magát keresztényként feltüntető náci politika ellen, hiszen a faj és az állami erőszak istenítése nyilvánvaló eretnekség. A tiszta fajiság melletti propaganda ugyanis keresztény terminológiát használt, a párt kívánt magává az egyházzá, az istenhívők valódi, új közösségévé válni. A kérésével egybehangzó  hivatalos kiállást először az 1937-es, „Mit brennender Sorge (Égő aggodalommal)” kezdetű (nem latinul, hanem németül írt) pápai körlevelél jelentette, amely elítélte a nácizmus eszmerendszerét. Majd a holland püspöki kar valósította meg 1942. július 26-án keltezett körlevelével, amelyben nyíltan elítélték a nemzeti szocialisták zsidóüldözését. Erre adott „válaszként” a német megszállók augusztus 2-án az eddig megkímélt hollandiai katolikus zsidókat – köztük Edith Steint és testvérét, Rosát – internálták, majd Auschwitzba szállították. Körülbelül negyvenezer ember esett áldozatul ennek a megtorlásnak. Edith augusztus 9-én, vasárnap érkezett meg Auschwitzba, és valószínűleg ez volt halálának napja is.

Utolsó műve, amelynek befejezésén elhurcolása előtt dolgozott, „A kereszt tudománya” című Keresztes Szent Jánosról írt tanulmánykötete volt. Keresztes Szt. János életútját elemezve saját – a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogását ismerhetjük meg. Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének a megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé válik, egyet jelent.  A szentmise a kereszt áldozatának megújítása. Aki élő hittel mutatja be, vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik a Golgota eseménye.

Készült rá, hogy népe sorsát ő sem kerülheti el. „Bízom abban, hogy Isten az egész zsidó nép hasznára áldozza fel az életemet. Egyre többet gondolok Eszter királynéra, aki elválasztatott népétől, hogy a király elé járuljon. Én is egy kicsi Eszter vagyok, szegény és gyenge, de a Király, aki kiválasztott engem, nagy és kegyelmes” – írta egyik levelében.

II. János Pál pápa 1987. május 1-jén boldoggá, 1998. október 11-én szentté, 1999. október 1-jén pedig Európa védőszentjévé avatta. Beszédeiben az alábbiakat mondta róla: „Élete és a kereszthez vezető útja nagyon közel áll a zsidó nép sorsához. Ő megértette, hogy Jézus keresztje az, ami most a zsidó nép vállán fekszik. (…) Meghalt, hogy megdicsőítse Isten szent nevét: Izrael leányaként halt meg, mártírként és a katolikus egyház apácájaként (…) A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van! És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van!”

Edith4

 

„Csak Isten tudja az ember odaadását egészen elfogadni, mégpedig úgy, hogy az ember nem elveszti, hanem megnyeri a lelkét. És csak Isten tudja önmagát az embernek úgy odaajándékozni, hogy kitölti az ember egész lényét, s közben semmit sem veszít el önmagából.” (Edith Stein)

 

 

 

Kölnei Lívia

Nyitókép: Pixabay


Hozzászólások

  • Medgyesi György szerint:

    Mészáros Márta filmet készített életéről, sajnos csak ritka alkalmakon látható?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162