Híres magyar nők az 1848-as forradalomban és szabadságharcban – Leövey Klára
Leövey Klára (1821-1897). A reformkor hazánk történetének egyik meghatározó időszaka volt, nemcsak a politikai életben, hanem nemzeti kultúránkban is. Fontos változás zajlott le a magyar oktatásügyben, ekkor szerveződtek meg az első leánynevelő intézetek. Ebben a munkában úttörő szerepet játszott Leövey Klára és barátnője, Teleki Blanka grófnő.
Leövey Klára 1821-ben született Máramarosszigeten Leövey Károly beregi földbirtokos és Szathmári Eszter gyermekeként. Édesapját korán elvesztette, de édesanyja nagy gondot fordított nevelésére, ami hamar felkeltette érdeklődését a színjátszás és a zene iránt. 1836-ban alakult meg a máramarosi jótékonysági egylet, melynek munkájában Klára aktív részt vállalt. Itt is bizonyította, hogy nagy tehetsége van a színjátszáshoz és az énekléshez.
1842-ben Pestre költözött, és egyik barátnője, báró Sztojka Klára otthonában lakott. Ekkor alakult ki igazi vonzódása a nevelés tudományához. Később életre szóló barátságot kötött Teleki Blanka grófnővel. Teleki Blanka Pesten nőnevelő intézetet alapított, amelynek Leövey Klára lett egyik meghatározó személyisége. Ekkor formálódott ki benne a nemzeti eszme és a hazaszeretet iránti olyan erős érzés, hogy az egész életét végigkísérte. Az intézetben együtt tanított Vasvári Pállal (Teleki Blanka titkolt szerelmével és a márciusi ifjak egyik radikális vezetőjével), aki nagy hatással volt Klárára.
1848-ban kitört a magyar forradalom, amelynek Klára mindvégig lelkes híve volt. Amikor az osztrák csapatok elfoglalták a fővárost, Teleki Blankával együtt követték a magyar kormányt Debrecenbe. A szabadságharc alatt mindketten áldozatos munkát végeztek a sebesült honvédek ápolásával.
A szabadságharc bukása után Klára Pestre költözött. Nemzeti érzelmeit ekkor sem tagadta meg, és volt honvédek segélyezésével foglalkozott. A bécsi rendőrség arról is tudomást szerzett, hogy összeesküvőkkel tartott kapcsolatot. A házkutatás során kompromittáló leveleket és Kossuth-bankókat találtak nála, ezért 1851-ben Teleki Blankával együtt letartóztatták. A hadbíróság ötévi várfogságra ítélte (barátnője 10 éves börtönbüntetést kapott). Később a barátnők a hírhedt Kufstein várába kerültek, ahol embertelen körülmények között tartották őket fogva.
1856-ban Klárát szabadon bocsátották, de könyörgött, hogy engedjék meg neki, hogy barátnőjével maradjon. Ez természetesen nem volt lehetséges, és ezután 1859-ben visszatért szülőföldjére. Itt nevelőnőként dolgozott, majd nőnevelő intézetet létesített. Ez olyannyira sikeres volt, hogy leányiskolává alakult, amelynek Leövey Klára lett az igazgatónője. Az iskolában a nevelést a nemzeti eszme hatotta át, ezért nem sokáig működhetett. 1861-ben a kormány bezáratta.
Klára újra találkozott Teleki Blankával, akivel 1861-ben Párizsba utazott. Itt barátnője a következő évben meghalt, valószínűleg a börtönévek következményeként. Klára ezután emigráns magyar családoknál dolgozott nevelőnőként.
1865-ben hazatért Erdélybe, és a Teleki család gyermekeit nevelte. Felébredt benne az újságírás iránti vonzalom. Cikkeit először a Máramaros című helyi folyóirat számára írta, de később írásai pesti lapokban is megjelentek. Ahogy akkoriban mondták, nem engedett a 48-ból, és hű maradt a forradalom eszméihez. Nem fogadta el a kiegyezést, és Deákkal szemben Kossuthot támogatta. 1894-ben, Kossuth halálakor cikket jelentetett meg, amelyben felszólított a nagy politikus emlékének ápolására.
1897-ben szerencsétlen baleset áldozata lett, egy omnibusz halálra gázolta. Budapesten ravatalozták fel, de végső nyughelye szülőhelyén, Máramarosszigeten a református temető lett.
Leövey Klára a magyar neveléstörténet egyik első kiemelkedő alakja volt. Nevét több középiskola őrzi Budapesten, Pécsett és más városokban.
Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők
1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1944)
33. Salkaházi Sára (1899-1974)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)
Illusztrációk: Antalffy Yvette
Hires Magyar Nők – kalligráfiái video
A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)
Tweet