Talita

Isteni lakberendezés

Hölgyismerőseim többsége szereti lapozgatni a különféle bútoráruházak színes katalógusait, esetleg ezekben a boltokban nézelődni, álmodozni, végső esetben vásárolni. Úgy látszik, a megfelelő otthoni környezet kialakítása mélyen élő vágyaink egyike. Milyen az ideális otthon a Biblia teremtéstörténetei szerint?

 Három folyó, két fával. Ha Istenre bízzuk, röviden ezt nevezhetjük komfortos állapotnak, amiben két teljesen meztelen ember már jól érezheti magát. A Teremtés könyve első két fejezete, vagyis az Őstörténet elbeszélései izgalmas leírással és bizonyos szempontból jó mintával szolgálhatnak olvasóiknak azzal kapcsolatban, hogy mit nevezhetünk ideális életkörülményeknek.
Az ókori zsidók felfogása még akkor is figyelemre méltó, ha messze esik a magát modernnek nevező, jóléti körülmények között élő emberétől. Nyilvánvaló, hogy a mintát nem tekintjük szó szerint, és nem kívánunk pucéran élni néhány fa társaságában. A történet azonban nem is erről szól.

A teremtéstörténet szerint Isten létrehozott egy kertet Édenben, ahova elhelyezte az embert. A kertnek fordított héber gan szó megmunkált földdarabot jelent, az Éden kifejezés pedig gyönyörűséget. A kettőt összerakva egy olyan körülhatárolt területet képzelhetünk el, ami teljesen megfelelő és optimális volt az ember számára. Mindez a csodálatos kép egybevág a mezopotámiai nagykultúrákból ismerős öntözött és megművelt földdarabbal.

Ehhez a kerthez azután – egyfajta fontos „lakberendezési kellékként” – négy folyó is tartozik. A folyók megemlítése tovább emeli Éden gyönyörűségeit: a vízbőség ábrázolására szolgál, minőségivé, élhetővé teszi a kertet, bőségről és boldogságról tanúskodik. Magyar olvasóként talán alulértékeljük a folyók jelentőségét, ám a palesztinai ember sivatagos, vízszegény életterében egy ilyen kép önmagában a jólét megjelenítője volt. Ádám ragyogó környezetben élhetett, aminek állapotát azonban neki kellett fenntartani, hiszen a kert őrzésére és művelésére kapott utasítást.

Mindez azonban még csak lakótér volt, nem otthon. Még akkor is, ha az alapvető „kellékek” többsége rendelkezésre állt: a föld élelmet termett, az ember és környezete, az állatok és az élővilág harmóniában éltek egymással, Isten közelsége is adott volt. Hiányzott azonban valami, pontosabban valaki, aki otthonossá és élhetővé tette volna ezt a környezetet. Mindannyian tudjuk, hogy Isten, aki eddig minden alkotásáról kijelentette, hogy az jó, ebben az egyetlen esetben ennek ellenkezőjét említi: nem jó az embernek egyedül lenni.
Érdemes kiemelni, hogy ez igen súlyos megjegyzés Isten szájából. A héber lo’-tób szó nem csak valami jónak a hiányát, hanem az attól való fájdalommal teli megfosztottságot takarja. Az ember magánya gyötrődés, hiába él ragyogó Édenkertben, hiába adottak a paraméterek bőséges megélhetéséhez – ez még nem teszi otthonossá az életét. Isten tehát hozzá illő társat teremt, aki ráadásul Ádám testéből származik. A férfi ezután csak a „belőle kiragadott” nővel együtt lesz teljes, aki a szöveg szerint kenegdo, vagyis „neki megfelelő”, egyenrangú, „aki vele egyenrangúan néz szembe”.
Ezzel az aktussal fejeződik be az „édeni otthonteremtés”, azaz annak az élettérnek a megalkotása, amit ideálisnak nevezhetünk. Ebben a világban él teljesen meztelenül – vagyis egymás iránti őszinte bizalommal, a visszaélés mellőzésével – az Istent ismerő emberpár.

A mondanivalóban nincs titokzatos elem, és a benne lévő tanítás mindannyiunk számára érthető. Az igazi otthon nem csak kényelmes és élhető teret biztosít, hanem munkával jár fenntartani. Otthonossá azonban akkor lesz, ha Isten mellett az ember saját „másik felével” él benne bizalmi kapcsolatban, aki hozzá illő társként áll az oldalán. Mindebben ősi tapasztalatok fogalmazódnak meg, melyek ma épp úgy érvényesek, mint a teremtéstörténet szövegének leírásakor.

A jó bútorok és lakberendezési tárgyak mellett tehát ne feledkezzünk meg a párunkról sem, aki saját kis világunkat igazán megédesíti számunkra! Erre is tanít a Teremtés könyve.

Sytka

2. kép innen

Sytka korábbi írásaiból:

Dögös pasik, bomba nők – a Bibliában

Az éltető nedű