Talita

Keresztény női magazin

„Dobtam feléjük egy áldást” – Nemeshegyi atya japán karácsonyai


“A karácsony varázsa meghódítja azokat is, akik még csak sejtenek valamit. A képek, a kismama Mária, a gyerek az ölében mindenhol a világon megmozgatja az embereket.” – Mesélt immár nyolc évvel ezelőtt “Pepi bácsi” japán karácsonyairól. Nemeshegyi Péter atya ma hajnalban elhunyt. Ezzel a cikkel emlékezünk meg róla, aki már életében is hordozott valamit az örökkévalóság derűjéből. Isten nyugosztalja!

 

Japánt tartja második hazájának a Nemeshegyi Péter jezsuita atya, hiszen 37 évet élt és dolgozott a szigetországban. Az ottani karácsonyokról kérdeztem tavaly karácsony előtt.

– Nem hiányzott Önnek Japánban az itthoni karácsonyi készülődés?

– Annak ellenére, hogy kevés a keresztény, már november végétől karácsonyi hangulat van egész Japánban. Karácsony, újév előtt már évtizedek óta divat volt az ünnepi kivilágítás. A fákra szerelt apró izzók milliói gyulladnak fel esténként. Az üzletek kirakatai is tele vannak fenyőfadíszekkel, mikulásokkal. A nagy bevásárlóközpontokban szólnak a karácsonyi dalok, a „Jingle bells” és mások. Nagyon fontos ez az időszak, hiszen a karácsony megelőzi az újévet, ami a japánok számára, a sintoizmusban és a buddhizmusban is nagy ünnep. Ők a tavaszt már januártól számítják.

Japán 125 milliónyi lakosából kb. egymillió a keresztény. Ennek nagyjából a fele katolikus, a többiek főleg a protestáns egyházakhoz tartoznak. Az 1860-70-es évektől kezdve lehetett újra nyilvánosan gyakorolni a keresztény vallást a 16. század végi tiltás után. Falvakban, kis szigeteken sokan évszázadokon keresztül titokban élték meg keresztény hitüket. Kb. 50-60 ezren lehetnek az ő leszármazottaik. A többiek az utóbbi másfél évszázadban megkereszteltek.
Japánban sok keresztény templom működik. A katolikus egyháznak is megvan az egyházmegyei szervezete. Tokió, Oszaka, Nagaszaki érsekségek. Az egyházi vezetők ma már mind japánok.

– Hogyan ünnepelnek a helyiek?

– Egy hétre az egyébként nagyon dolgos japánok is szabadságon vannak. A vidékiek a nagyvárosokból igyekeznek vissza a falujukba megünnepelni az újévet. Tokióban a papneveldénk – egy háromemeletes magas épület – lapos tetejéről ebben az időszakban lehetett látni a félszáz km távolságra lévő Fujit! Máskor a gyárakból kiáramló füst megzavarta a panorámát. Ez a világ legszebb hegye! Mindig más: reggel, este, télen, nyáron.

– Hol töltötte Ön az ünnepet?

– December 24-én mindig elmentem Yokohamába, a Tokió közelében található sok millió lakosú kikötővárosba. Ez egy püspökség, de a székesegyház valójában egy kis plébániatemplomnak néz ki. Talán kétszáz ember fér bele. Az ott élő papokkal, püspökkel töltöttem a következő napokat.

– Hogyan telt karácsony vigíliája?

– Már délben beültem a gyóntatószékbe, és vártam a gyónókat. Jöttek is szépen, és amikor volt egy kis időm, kukucskáltam ki a templomba. Itt az a szokás, hogy ezen a napon fiatal párok – nem keresztények is – eljönnek egy kicsit imádkozni. Egyszer egy lányka kezét összetéve buzgón imádkozott, a fiú bámészkodott jobbra-balra, nem fogott rajta nagyon az áhítat! Dobtam feléjük egy áldást, hiszen Pál is azt mondta: „Akit ismeretlenül is imádtok, azt hirdetem én tinéktek.”

japn_katolikusok

– Tartottak éjféli misét?

– Yokohamában minden keresztény, aki csak tud, eljön az éjféli misére. Mivel nem fértek volna be a kicsi püspöki székesegyházba, a közelben lévő, apácák által vezetett katolikus iskola nagytermében tartotta a püspök úr a misét. Az éjféli mise nagy kihívás a papnak, hogy jól prédikáljon, hogy a kereszténység leglényegét mondja el, hogy a világért se arra használja ezt az alkalmat, amikor sokan vannak, hogy szidja a híveket. Hogy jó hangulattal, hálával, örömmel tudjanak hazamenni. A karácsony varázsa meghódítja azokat is, akik még csak sejtenek valamit. A képek, a kismama Mária, a gyerek az ölében mindenhol a világon megmozgatja az embereket. A japán asszonyok pedig különösen jó anyák.

– Csak keresztények járnak ezekre a misékre?

– Tokióban a jezsuita egyetem mellett működő Szent Ignác templomnak hatezer híve van. Karácsonykor már kora délután tartanak egy énekes áhítatot a templom előtti téren, és azután rögtön elkezdődnek az „éjféli misék”, legalább ötöt-hatot kell tartani, mert nem keresztények is szép számmal jönnek. Vigyázni kellet a templom bejáratánál, hogy a befelé áramló és a kifelé hömpölygő tömeg el ne tapossa egymást!

– Hogyan folytatódott az Ön karácsonya Yokohamában?

– 25-én szinte óránként követték egymást az ünnepi misék. A sok külföldi, amerikai, Fülöp-szigeteki, indiai kedvéért az egyik misét angolul tartották. Sokat dolgoztunk délelőtt. Gyóntattunk, áldoztattunk. Nagyon sokan áldoztak, szinte mindenki! Japánban a katolikusok között az a szokás alakult ki már a 19. századtól, hogy aki részt vesz a szentmisén, meg is áldozik. Úgy látszik, a misszionáriusok nagyon szépen vezették be, hogy az igazi szentmise olyan, mint egy vacsora, és az elég fura dolog, hogy a vacsorán részt veszünk, de nem akarunk enni! Európában sajnos más szokás terjedt el. Japánban jönnek azok is az áldozáshoz, akik valamilyen okból, főképp, mert nem keresztények, nem áldozhatnak. Összetett kézzel, lehajtott fejjel jelzik, hogy csak egy áldást kérnek. A katekumenjeimnek azt mondtam, hogy a legjobb készülés a keresztségre, hogy részt vesznek ezeken az istentiszteleteken, és az oltárnál kaphatnak áldást. A „szent irigység”, hogy a másik már áldozhat, viszi őket előre a keresztség felé.

– Milyen keresztény énekeket énekelnek?

– A protestánsok az Európában szokásos dallamokat éneklik, viszont a katolikusoknál sikerült néhány japán születésű kiváló zeneszerzőt mozgósítani, hogy a japán szövegekre illő és a zenei világnak megfelelő muzsikát komponáljanak.

– Milyen karácsonykor a templomok díszítése?

– Betlehem van mindig felállítva az oltár mellett, akárcsak itt. Egy festőművész a katekumenjeim közül, miután megkeresztelkedett, nagyon buzgó keresztény lett, és egy olyan hatalmas, művészi betlehemet varázsolt a Szent Ignác templom apszisába, hogy mindenki csodájára járt.

– Ezek az alkotások európai stílusúak?

– Vannak olyan betlehemek, amelyeken a figurákat japán ruhában, japán arccal ábrázolják, vannak ilyen szentképek is. De ennek maguk a japán keresztények nem feltétlenül örülnek. Azt mondják, hogy nem mitológia a mi kereszténységünk, hanem történelmi eseményre emlékezünk karácsonykor. Persze, mi itt Európában gyakran szőke Jézusokat festünk!

– Állítanak karácsonyfát, van esetleg ünnepi menü?

– A nem keresztény japánok a lakásokban nem, de az üzletekben, a köztereken igen. Viszont karácsonyfavásárt nem lehet látni az utcákon! Ünnepi vacsora nem alakult ki. Egyes helyeken pulyka van, de ez nem általános. Csak az újévnek van sajátos menüje. Lengyel rendtársaim mondták is, hogy náluk és nálunk egészen sajátos a karácsony. Pásztorjátékok, a menü, Jézuska. Japánban, sőt sok európai országban sem ennyire szép a karácsony, mint Magyarországon!

– Ki hozta Önnek az ajándékot, amikor gyerek volt?

– Amikor már 10 évesnél nagyobb voltam, édesanyám egyszer elmondta nekem, hogy igazából nem a Kisjézus hozza az ajándékokat, hanem megbízza ezzel a szülőket. Annyira kétségbe estem és felháborodtam, hogy elkezdtem zokogni. Mégiscsak jobb volt az, hogy a Jézuska hozta!

– Milyenek az ajándékozási szokások Japánban?

– A karácsonyi ajándékozás összekapcsolódik az újévivel. A hagyomány szerint az újévi ajándékot viszonozni illik. Ez nem mindig egyszerű, ha valaki nagy ajándékot kap.

– Péter atya mit kapott, amit nehéz volt viszonozni?

A egyházon belül mindig csak apró dolgokkal örvendeztettük meg egymást. Hiszen Jézus saját maga a legnagyobb ajándék.

 

Kóczián Mária


Az interjú
rövidített formában itt jelent meg eredetileg.

Nyitókép.

Második kép.

Kapcsolódó cikkeink:

A “jó pápa” meglepetés-zsinata 

“Leültem a zongorához, és eljátszottam a magyar himnuszt

 


Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162