13+1 indok a Károlyi István-szobor nyakon öntésére
2014. augusztus 20-án Fóton felavatták Károlyi István gróf (1797-1881) szobrát. Nem sokáig örülhettek neki a fótiak: másnap éjjel vörös, sárga és fekete festékkel nyakon öntötték. Ki lehetett az elkövető, és mi indíthatta arra, hogy az éj leple alatt, alvás helyett, fogjon több és többféle színű festékes dobozt, és tartalmukat Károlyi István szobra nyakába zúdítsa?
Az utóbbi években divattá vált a köztéri szobrokat festékkel leönteni. A média élvezettel taglalja a társadalmi hullámokat is vető eseteket. A budai Szarvas tér közelében állított Antall-szobrot többször is megrongálták, de leghírhedtebbé a kereki Horthy-szobor ügye vált, amelyet az elkövető, egy ügyvéd név szerint is vállalt, és amelyet a bíróság később „erkölcsileg pozitív tartalmúnak és társadalmilag hasznosnak” nyilvánított.
A híres személyiségek köztéri szobrainak felállítása a 19. század óta hoz felszínre társadalmi véleménykülönbségeket. Nincs olyan történelmi alak (talán csak Kossuth és Petőfi a kivétel), akinek a megítélése valakikben ne váltana ki negatív vélekedést. Ez a vélemény pedig egyre könnyebben csap át negatív indulatba, amint a jelenünkhöz közelebb élt közéleti szereplőről van szó. Maga a történelemértelmezés kelt megosztást. Nem véletlen, hogy minden kormányzat igyekszik emléket állítani a maga hőseinek, és háttérbe szorítani az ellentétes csoport történelmi példaképeit.
Gróf Károlyi István (1797–1881) a reformkor jelentős alakja, Széchenyi István barátja. A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik alapítója, a Lánchíd építésének támogatója. 1848-ban huszárezredet állított fel, emiatt az osztrákok börtönre ítélték. Újpest város (ma Budapest része) megalapítója, Ybl Miklós munkaadója, mecénása, a fóti katolikus templom építtetője.
A fóti Károlyi-szobor leöntése kapcsán nem vállalkozom a társadalmi háttér felderítésére, csak próbálok néhány lehetséges érvet összeszedni: ki lehetett az elkövető, és mi indíthatta arra, hogy az éj leple alatt, alvás helyett, fogjon több és többféle színű festékes dobozt, és tartalmukat Károlyi István szobra nyakába zúdítsa?
Íme, néhány lehetséges válasz:
1. Egy fóti lakos talán, akit irritál, hogy a fóti önkormányzat az adófizetők pénzén kőszobrot állíttat, ahelyett, hogy – mondjuk – az utcákat aszfaltoztatná, vagy ingyenkonyhát létesítene a szegényeknek, stb.
2. Egy egyházellenes aktivista (Károlyi István ugyanis Fóton katolikus templomot építtetett Ybl Miklóssal, aminek ma csodájára járnak a turisták).
3. Egy szélsőséges antiszemita aktivista (Károlyi ugyanis Újpest alapítása idején támogatta zsidó családok letelepedését, iparűzését.)
4. Valaki, aki még ma is „Le az arisztokráciával!”-lázban él, és Petőfivel vallja, hogy „Akasszátok fel a királyokat!” (grófokat, bárókat és a többieket).
5. A ma regnáló önkormányzat egyik politikai ellenlábasa.
6. Egy hiányos műveltségű, vérmes ember, aki összekeverte Károlyi Istvánt Károlyi Mihállyal, a vörös gróffal, aki szerinte csak a használhatatlan földjeit osztotta szét a parasztoknak.
7. Egy irigykedő lakos valamelyik szomszédos településről, ahol nincs ilyen szép szobor – „Vesszen a szomszéd tehene!”-felkiáltással…
8. Festék-forgalmazó, aki így akar reklámot csinálni a lemoshatatlan festékeknek.
9. A szobrot alkotó fiatal helybéli művész ellenlábasa.
10. A szobrot alkotó fiatal helybéli művész rajongója.
11. A színek szerelmese, aki azt vallja, hogy „Elég már a fakó szobrokból! Ezt nem viseljük el tovább!”
12. Egy elmebeteg, aki élőnek néz minden embert ábrázoló szobrot, és le akarja győzni, vagy akit zavar minden jó és szép dolog, amiben valamiféle rend is megnyilvánul.
Lehetne még folytatni, de talán ez a 13+1 lehetséges szempont is elég, hogy felvillantsa egy ilyen „köztulajdon elleni vétség” bonyolult hátterét. Vagy éppen a nagyon egyszerű indítékait. Bármelyik igaz a 13+1-ből, a tett elítélendő. Beteges.
Vajon fény derül-e a tettesre?
Kölnei Lívia
A szerző fotóival.
Publicisztikáinkból:
Conchita arcáról lefolyik a festék
Tragikomikus jelenség Hellász földjéről
Tweet