Talita

Keresztény női magazin

Batthyány-Strattmann, a boldog herceg

Batthyany-Strattmann
Arisztokratának született, 
1899-től a Felső Ház örökös tagja, mégis polgári hivatást választott magának, ráadásul dolgozott is orvosként, ingyen gyógyította a szegényeket. Boldog családi életet élt, 13 gyermeke született, akik közül kettőt eltemetett. József testvér néven 1916-ban belépett a ferences harmadrendbe. Végrendeletében ezt írta: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!” Emléknapja január 22.

Batthyány-Strattmann László a család hatodik gyermekeként született 1870-ben Dunakilitiben. Gyermekkorát beárnyékolta, hogy apja elhagyta feleségét és gyermekeit, és áttért az evangélikus vallásra, hogy újra megházasodjon. Édesanyja pedig meghalt, amikor László 12 éves volt.

A bécsi és kalocsai jezsuiták középiskoláiba járt. Utóbbiból eltanácsolták, Ungváron érettségizett. A korban nem volt megszokott, hogy arisztokrata létére felsőfokú végzettséget akar szerezni, s a „pályaválasztással” is akadtak problémái. Először a Bécsi Gazdasági Főiskolán tanult, majd huszárönkéntesnek batthyany fiataljelentkezett, de itt sem talált önmagára. A bécsi egyetemen tanult kémiát, filozófiát, sőt zenetörténetet is, végül – hivatását megtalálva – orvosi végzettséget szerzett, viszonylag későn, 30 éves korában. Még csak medikus volt, amikor családi birtokán, Köpcsényben (ma Ausztriában található) 20 ágyas kórházat rendezett be, amit egy szakképzett orvos vezetésére bízott. Amikor végzett, a kórházat 120 ágyasra bővítette, átvette a vezetését, és itt gyakorló orvosként tevékenykedett.

A századforduló különösen sűrű időszak volt a fiatal arisztokrata számára. Egy felületes kapcsolatból lánya született, akiről aztán élete végéig gondoskodott. 1898 nyarán nővérénél találkozott Coreth Mária Terézia grófnővel, aki apai ágon tiroli, anyai ágon orosz-francia elődöktől származott. Alig néhány hónap ismeretség után, 1898 novemberében házasságot kötöttek Bécsben. Úgy látszik, a legendásan összeillő párnak ennyi is elég volt az elköteleződéshez. Első gyermekük 1900-ban született, majd még  tizenkét gyermek érkezett a családba 1918-ig, akik közül az ötödik, Károly a születése után nem sokkal meghalt.

batthyány csalad11

Batthyány-Strattmann eleinte sebészettel, szülészettel foglalkozott, de figyelme a népbetegségekre irányult. Akkoriban a tuberkulózis mellett a vakság kialakulásának egyik gyakori okozója, a trachoma okozott sok szenvedést, különösen a szegények körében. A herceg a szemészet felé fordult, kórházában főleg szemészeti műtéti beavatkozásokat végeztek. Ő maga életében körülbelül húszezer szemműtétet végzett, volt olyan időszak, amikor napi 80-90 beteget látott el, akik közül sokat operálni is kellett. Ezeken a műtéteken gyakran felesége asszisztált neki.

batthyany

Az első világháború alatt a köpcsényi körorvost behívták katonának, és Batthyány-Strattmann herceg naponta átjárt a faluba helyettesíteni, mert ha ezt nem tette volna, háromezer ember maradt volna orvosi ellátás nélkül. Akkoriban napi 3-4 óránál többet nem aludt.

batthyany 1Bár a szociális érzékenység nem volt ritka a magyar arisztokrácia körében – jellemző volt rájuk az alapítványi segítség, a karitatív munka ösztönzése, és természetesen Batthyány-Strattmann László is számos alapítványt létesített, adakozott –, de az, hogy egy főrangú vagyonának, jövedelmének jelentős részét karitatív célokra használja, és maga is nap mint nap dolgozzon a szegények érdekében, példátlan történelmünkben. Batthyány-Strattmann László ezt tette. Ennek oka elsősorban mély keresztény hitében keresendő. Különösen vonzódott a ferences lelkiséghez, feleségével és elsőszülött fiával, Ödönnel beléptek a ferences harmadrendbe is. A trianoni döntés értelmében köpcsényi birtoka osztrák terület lett, így tevékenységének központja ezután átkerült a már 1915-ben Körmenden alapított kórházba. A herceg ezt a kórházat is korszerűen rendezte be, még kísérleti laboratóriuma is volt.

Itt nemcsak a birtokairól érkezett szegényeket látta el, operálta ingyen, hanem minden rászorulót. Küldetésének érezte, hogy ne csak a betegek testét, hanem a lelkét is ápolja. A műtétek előtt betegeivel együtt imádkozott, és gyakran mondta, hogy ő csak a műtétet végzi, a gyógyulást Isten adja. Gyógyult betegeinek egy Jézus Szíve érmet adott, amelynek ez volt a felirata: „…Te azért jöttél hozzánk, hogy testi bajodra gyógyulást keress, de el ne feledd halhatatlan lelkedet, amely annyira értékes, hogy az Úr Jézus meghalt érte a kereszten.”

batthyány csalad1

Annak ellenére, hogy alig vállalt az arisztokratákra jellemző társadalmi elfoglaltságokat, és a környezete meglehetősen különcnek tartotta, nagy tiszteletben állt főrangú és tudományos körökben is. 1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, amit élete legnagyobb megtiszteltetésének tartott. 1919-ben a tanácsköztársaság alatt családjával Bécsbe, majd Svájcba menekül. Egész életében meggyőződéses legitimista, királypárti volt – IV. Károlyt vendégül is látta Körmenden az 1921-es királypuccs alkalmával –, így a Horthy-rendszertől is távol tartotta magát, mégis főrendi házi taggá választották. Az a szerénység és nemesség, ami belőle áradt, mindenkit magával ragadott.

Az orvosi munka mellett folyamatosan képezte magát, hogy a lehető legmodernebb és hatékonyabb eljárásokkal gyógyíthasson. Orvosi munkájába nemcsak feleségét, de gyermekeit is bevonta, akiket szeretetteljes szigorral nevelt. Élete nagy szomorúsága volt, hogy Ödön fia 21 éves korában meghalt.

batthyány betegágy

Batthyány-Strattmann László 59 éves korában halt meg hólyagrákban. Az ezzel járó, 14 hónapon keresztül tartó szenvedéseket a legnagyobb türelemmel viselte, szinte utolsó napjáig gyógyított. Végrendeletében ezt írja:

„Életem egyik fő feladatának tekintettem, hogy orvosi működésemmel szenvedő embertársaimnak szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgot cselekedjem … Munkám végzése során számtalan kegyelemnek és sok lelki örömnek voltam részese. Hálát adok mindezért a Teremtőnek, és megköszönöm, hogy az orvosi pályára hívott … Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!”

Egy 1989-es közbenjárása nyomán csodás gyógyulás történt, amit a katolikus egyház hitelesnek fogadott el, és Batthyány-Strattmann Lászlót II. Szent János Pál pápa 2003. március 28-án boldoggá avatta. Emléknapja halálának, vagyis égi születésének napja: január 22.

 

Kóczián Mária

 

Első képMásodik kép. Harmadik kép. Negyedik kép. Ötödik kép. Hatodik kép. Hetedik kép.

Salkaházi Sára szabálytalan ragyogása

Árpád-házi Jolánta, a spanyolok királynéja

Boldog Sancha – az ismeretlen Árpád-házi szent

Betöltetlen hiány, avagy mit jelent nekem Árpár-házi Szent Margit

Katalin, az okos nő


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162