Talita

Keresztény női magazin

Kávéfüggők klubja 1. – Egy sikeres növény története

kvn2 
Nagyon szeretem a kávét, sokan vagyunk így. Főleg nők.
A kávé rövid és izgalmas története mellett megszólalnak a kávézás szerelmesei is.

A kutatások szerint a kávécserje Afrikában őshonos. Kaffa város közelében még ma is vannak vadon termő, akár 12 méter magasra növő cserjék Mint jótékony, serkentő hatású növényt már a 9. században említette munkájában egy arab orvos, s ezután is többször előfordul, pl. a híres Avicenna (10-11. sz.) Az orvoslás tudománya című írásában is.

A kávé fogyasztásának szokása Etiópiából került át Jemenbe a 15. század folyamán. A növény ekkor már honos volt az Arab-félszigeten, ahol vadon termett. A szokás elterjedésében a szúfi szerzeteseknek volt nagy szerepe. Az iszlám ezen misztikus ágához tartozó szerzetesek szertartásaikat éjszaka tartották, s céljuk az extázis elérése volt. Ebben a kávé serkentő hatása miatt segítséget jelentett számukra.

Egyesek szerint a kávé elnevezését Kaffáról, az etiópiai városról kapta. Mások úgy gondolják, hogy a „qava” arab szóból származik. A magyar kávé is utóbbiból ered, török közvetítéssel. Nyugat-Európában inkább a latin coffea szót vették át.

Kezdetben a kávét a nyers növényből, termésből készítették. A pörkölésről először a 16. század elején esett szó.

Hiányzik egy kávéfőzőfiú az életemből, aki mondjuk, úgy nézne ki, mint Javier Bardem, és minden reggel ágyba hozná a kávét. Azután észrevétlen eltűnne, mint ahogy jött. Így viszont magamnak kell reggel ágyba hoznom a kávét, amihez többnyire szalonnán sült tükörtojást eszem (paleolit táplálkozás).
Szentendrén, főiskolás koromban ittam először cukor nélkül kávét, és akkor megvilágosodtam, hogy a kávé finom! (Addig mindig cukorral kóstoltam, és úgy nem szerettem.)
Ha kávézóban ittam kávét, a cukrokat mindig zsebre tettem, nem tudom miért, aztán otthon meg kiraktam őket. Egyszer csak észrevettem, hogy már milyen sokféle van, és rájöttem, hogy „aha, szóval én gyűjtöm a kávécukrokat”, és mivel minden örömöm szeretem megosztani a barátaimmal, ezt mindenkinek elújságoltam. Lelkesen elkezdték nekem hordani a legkülönlegesebb kávécukrokat a világ legkülönlegesebb helyeiről. Most már úgy 5-600 fajta cukrom van, de lehet, hogy sokkal több, nem érek rá megszámolni.
Kávéfüggő vagyok, felkelésnél és délben mindenképp kávéznom kell. Egyszer, amikor sziklamászás közben a falon ért a dél, és nem volt másunk, mint buborékos ásványvíz meg nescafé, egy kis vizet hagytam a palack alján, beleöntöttem a nescafét, és úgy hidegen rázogattam, hogy feloldódjon. Aztán megittam. Brrrrrr! Ez volt a legigénytelenebb kávézásom. A nescafé különben is égetett műanyag ízű.
Ja és ólomüvegből is készítettem már kávécserjét egy kávégyáros lakásának ajtajába!
(Évi, 47, üvegműves, tréner)

A kávéivás szokása az Arab-félszigetről terjedt tovább, az araboktól átvették a törökök is. Az iszlám tiltja a borivást, s ezt helyettesítette a kávé. Az első kávéházak Isztambulban nyíltak meg a 16. század közepén. Ezek – mint a találkozás, a párbeszéd helyszínei – már akkor is olyan nagy társadalmi jelentőséggel bírtak, hogy a hatalom többször kísérletet tett a betiltásukra, és komoly retorziók is érték a tulajdonosokat és a vendégeket.

kave3

Pesten és Budán 1579-től voltak kávéfőzők, kahvedzsik, ahol a magyarok is megszerethették a kávét. Az ital elnevezése magyarul ekkor „fekete víz” vagy „fekete leves” volt. A török hódoltság egyértelmű haszna, hogy így mi, magyarok jóval előbb ismerhettük meg a kávét, mint más európai nemzetek, hiszen Nyugat-Európában először Velencében jelent meg a 17. század elején. A kávét ekkor egyes keresztény körökben „az ördög italának” tartották, és megpróbálták rávenni VIII. Kelemen pápát, hogy vonja egyházi átok alá. A pápa azonban, minthogy maga is a kávékedvelők közé tartozott, erre nem volt hajlandó.

Pesten az első nem török kávéfőző mester a rác Cavesieder (Kávéfőző) Balázs volt 1714-ben. A török kávésok helyét a szerbek vették át. Az első kávéház 1727-ben nyílt a Régiposta utcában. A kávémérések többsége Pest szerbek lakta déli részén, a kapuk közelében és a Duna-parton nyílt. Ezekből alakultak ki a későbbi kávéházak. A reformkorban híresek voltak a Philosophushoz, a Rennaissance-hoz elnevezésű kávéházak. Nem beszélve a Pilvaxról. A legelegánsabbnak akkoriban a Magyar Korona számított. A kávéházak nagy korszaka Budapesten a 19-20 század fordulója volt (Japán, Hadik, New York, Centrál). Ennek az időszaknak olyan nagy az irodalma, hogy érdemes külön foglalkozni vele.

Emlékszem, amikor először kortyoltam bele anyukám reggeli kávéjába. „Fúúúúj, miért iszod ezt, anyaaa??? A tejcsi sokkal finomabb!”
Aztán mikor ha az ember már 14 éves, csak nem fog langyos tejcsit inni, amikor a felnőttek kávéznak ebéd után! De ha őszinte akarok lenni, akkor is még inkább a tejcsit kívántam.
Jó néhány évvel később egy randin annyira izgultam, hogy a kávézó hosszú listájából nem tudtam választani, ezért, hogy kellően lazának tűnjek, csak annyit mondtam: „nekem is jó lesz az”. Végül leraktak elém egy réteg arany, egy réteg barna és egy réteg fehér izét egy pohárban. Méz, tejeskávé, tejhab. A srác már rég eltűnt, aznap mégis egy nagy szerelem született. (Viki, 20, egyetemista)

A kávé kivitele Arábiából sokáig tilos volt. A portugál és holland kereskedők vitték a növényt Ceylonra és más gyarmataikra 1600 körül. Ugyanebben az időben egy muszlim zarándok Indiába vitte, innen került át Jávára. Amszterdamban hajtatóházakat építettek a kávécserjéknek. XIV. Lajos, a Napkirály is kapott ajándékba innen egy cserjét, amelynek külön üvegházat építtetett. Ennek a növénynek a hajtásai állítólag sok helyre elkerültek.

Az írek újabban inkább kávéznak, mint teáznak. Gombamód szaporodnak a kávézók Írországban! Ezt személyesen is tapasztaltam, amikor a rokonaimnál jártam. Talán van ebben valamiféle gyengéd ellenállás az angolokkal és az általuk „betelepített” teafogyasztási kultúrával szemben.
A termelői vásárokon mindig van kávés stand, és egzotikus országok kávéiból lehet gazdagon válogatni! Természetesen mindenhol figyelnek arra is, hogy ezek Fair Trade kávék legyenek, azaz a termesztésük és feldolgozásuk folyamata során senki nem sérült fizikailag és emberi jogaiban. Ez nagyon tetszik nekem!
A kávéhoz az íreknél jár a „scone”, azaz egy édes pogácsa formájú és állagú süti, amiben gyakran áfonya és mazsola bújik meg – ezt tejszínnel vagy vajjal és bogyós gyümölcs lekvárral fogyasztják. Természetesen ezt is csakis társaságban! (Andi, 35, grafikus

Újra és újra fellángolnak a viták a kávé élettani hatásaival kapcsolatban. Egészséges, egészségtelen? Káros vagy hasznos? Ezekről a kérdésekről jövő héten, a cikk második részében lesz szó.

 

Kóczián Mária

Nyitókép

Második rész:

Kávéfüggők klubja 2. – Árt vagy használ?

Hasonló témájú cikkeink:

A sárgabarack a hosszú élet titka? 

Miért jó a tönkölybúza? 

Enyém a lekvár! – Erdélyi ízek

 

 


Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162